Lyukóvölgy: nem sikersztori...

Megdöbbentő számok: Miskolc Lyukóvölgy városrészében közel 500 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él és 50 hátrányos helyzetű. A városrészben mindössze két aszfaltozott utca található és három olyan, ahol ugyan családok élnek, de nincs kiépítve a közvilágítás.

A város öt évvel ezelőtt készült Integrált Településfejlesztési Stratégiájában az található, hogy Lyukóvölgyben 3500–4000 fős heterogén, többségében mélyszegénységben élő, különböző képzettségű, foglalkozású ember él, és hogy a háztartások 95 százalékának nincs meg­felelő közműellátottsága. Ez évi adatokat nem árult el a miskolci önkormányzat, de a Lyukóban élők tapasztalatai szerint a helyzet az utóbbi években csak romlott. A dokumentum egyébként a Lyukóvölgyben élők helyzetének javítását célzó stratégiát is tartalmazza.

A szakember akkor azt mondta, a legnagyobb baj az, hogy jelenleg senki nem tudja, mennyien élnek Lyukóvölgyben. Első lépésként fel kellene térképezni a problémáikat, majd kiépíteni a megfelelő infrastruktúrát.

Folyamatosan foglalkozunk Lyukóvölgy problémájával. Legutóbbi cikkünkben egy jó negyven éve ott élő asszony mesélte el a városrész igaz történetét, azt, hogy hogyan lett a barátságos, hétvégi házas területből nyomortelep, bűnözők tanyája.

A megkérdezett szakember akkor azt mondta lapunknak, a legnagyobb baj az, hogy jelenleg senki nem tudja, mennyien élnek Lyukóvölgyben. Első lépésként fel kellene térképezni a problémáikat, majd kiépíteni a városrészben a megfelelő infrastruktúrát. Az is javítana a helyzeten, ha pályázati pénzekből működő programok helyett állandó, szociális szakemberek által végzett tevékenység folyna Lyukóban. Végül szükség lenne egy kerekasztalra, ahol minden érintett elmondhatná, ki mit tud hozzátenni a lyukói helyzet javítása érdekében.

Két aszfaltozott út

Több hete a miskolci önkormányzatnak is elküldtük a kérdéseinket, melyekre a napokban kaptunk választ. Dr. Alakszai Zoltán jegyző elsőként arról tájékoztatta lapunkat, hogy a városrészben élők számáról és a gyermekek számáról az önkormányzat nem szolgáltathat adatokat. Ezt az adatot meghatározott feltételek mellett a járási hivatalnál lehet kérelmezni.

Azt azonban megtudhattuk, hogy a gyámügyi nyilvántartás alapján Lyukóvölgyben jelenleg 50 hátrányos helyzetű és 496 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él. Azzal kapcsolatban azonban nincsenek hivatalos adatok, hogy a városrészben élő felnőttek közül mennyien dolgoznak, és hogy hány olyan háztartás van, amelyik nem rendelkezik vezetékes ivóvízzel. Arról viszont kaptunk tájékoztatást, hogy Lyukóban három olyan utca található, ahol ugyan magánszemélyek lakóhelyet létesítettek, de nincs kiépítve a közvilágítás. A jegyző hozzáteszi: ezek az utcák azonban nem belterületen fekszenek, hanem zártkerti besorolásúak, így itt az önkormányzatnak nem kötelező a közvilágítás létesítése.

A város tervei

Az utakkal kapcsolatban azt tudtuk meg, hogy két aszfaltozott út található a városrészben. Az egyik a Görögszőlő út folytatása, ami Őzugró útként szerepel a lyukóvölgyi temetőig. A másik aszfaltos út a Lyukóvölgyi út, amely 250 méter hosszú. Az önkormányzatnak arról nincs adata, hogy esőzések után hány lyukói út válhat járhatatlanná, de mint írták, ha szükséges, a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. megteszi a szükséges intézkedéseket.

„A miskolci önkormányzat a város településfejlesztési koncepciójában foglalkozik a városrész fejlesztésével. Ebben szerepel, hogy meg kell állítani a terület szegregációját, meg kell teremteni az itt élők szociális foglalkoztatását, felzárkóztatási programokkal kell segíteni a munkavállalási lehetőségeiket, valamint meg kell vizsgálni a településrész elzártságának megszüntetési lehetőségeit. A koncepció továbbá említést tesz arról, hogy Lyukóvölgy és Pereces a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével újrapozícionálható. A város az Integrált Településfejlesztési Stratégiájában is foglakozik Lyukóvölggyel, valamint nevesíti a Lyukói Mentorprogramot. A stratégia teljes terjedelmében a www.miskolcvaros2020.hu oldalon érhető el”, tájékoztatta lapunkat dr. Alakszai Zoltán.

Egy kisvárosnyi ember

Átnéztük a 2014-ben készült Integrált Településfejlesztési Stratégiát. Ennek helyzetfeltárásában a következők szerepelnek: „több, főként szlömösödött területen (például Lyukóvölgy, Bábonyibérc, Forrásvölgy, Rózsás dűlő) a háztartások 95 százalékának nincs megfelelő közműellátottsága. Lyukóvölgyben mintegy 3500–4000 fős heterogén, többségében mélyszegénységben élő, különböző képzettségű, foglalkozású ember él. Az itt élők fertőzésveszélynek vannak kitéve a rossz higiénés körülmények miatt.”

A dokumentum öt évvel ezelőtt összegezte azt is, miként lehetne javítani a Lyukóvölgyben élők helyzetén: „alacsony társadalmi státuszú rétegek felzárkóztatását és integrációját célzó programokkal, valós intézményi fejlesztéssel, feltáró útvonal kiépítésével, szociális földmunkaprogrammal, szociális inkubátorral, tömegsport-lehetőségek növelésével, belterületbe vonással, infrastruktúra-fejlesztéssel”. Hogy ezek közül mi valósult meg és mennyire sikeresen, arról nem tudtunk meg többet.