2019.09.04. 08:00
Poloskamintás függönyök
Sok helyen panaszolják a kellemetlen szomszédságot, de beszélhetünk-e invázióról?
Fotó: Kozma István
Ha Arany János egy miskolci panellakásban írta volna a Családi kör című versét, kétségünk nem lenne afelől, hogy milyen fajtájú rovar lett volna az a bizonyos falnak koppanó éji bogár.
Nyár végén az otthonokba behúzódó poloska képe amúgy is kifejezetten autentikus csendéletkép. Számos internetes oldalon olvashatjuk, hogy már meg is kezdődött a büdös bogár inváziója, valamint azt is, hogy új, invazív fajok jelentek meg.
Az biztos, hogy a belvárosban sűrűn lehet találkozni ezzel a kellemetlen szagú állattal, amit a természet igazán hatásos önvédelmi mechanizmussal szerelt fel: a poloskafélék veszély esetén orrfacsaró váladékot spriccelnek a rájuk fanyalodó ragadozókra. Ez teszi a poloskát a rovarvilág csíkos borzává, amit minden állat messziről kerül. Egyébként a nyálka dupla védvonalként funkcionál: nemcsak a rovarevőket riasztja el, de a baktériumok és gombák fertőzései ellen is védelmet nyújt gazdája számára.
Térképen is jegyzik
A poloskák kártékony hatását vizsgálhatjuk mezőgazdasági szempontból és az emberi lakókörnyezetben előforduló zavaró jelenlét tekintetében. Az első kérdést könnyű kiértékelni. Taskó József mezőgazdasági vállalkozó és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke szerint jelenleg nem jelentős a poloskák által okozott kár, ő legalábbis nem hallott erről. Úgy tűnik tehát, nem lehet agrárfronton inváziós problémákról beszélni Borsodban. A másik rész már jóval összetettebb. A téma olyannyira felkapottá vált, hogy már „büdösbogár-térkép” is napvilágot látott, ami megmutatja, Magyarországon mely városokban a legintenzívebb éppen a poloskajelenlét. Eszerint jelenleg Budapest belvárosi részein koncentrálódik főképp a fertőzöttség, míg megyénkben Miskolcot, Bogácsot, Edelényt, valamint a Bükki Nemzeti Park déli részeit kedvelik leginkább a poloskák.
Korábbi lapszámunkban már foglalkoztunk a megelőzés kérdésével, az ott leírtak azóta is érvényesek: a legbiztosabb módszer, ha megakadályozzuk, hogy bejusson a lakásba, ám, mivel repülő rovarról van szó, nem egyszerű a helyzet. A poloska kitartó, a szúnyogháló legkisebb rését, az ablak egyetlen illesztési hibáját is biztosan megtalálja. Kiss János bogármérnök szerint a csótánycsapdák kifejezetten jó szolgálatot nyújtanak a védelemben. A szakember azonban úgy látja, egyelőre nincs invázió.
„A tél közeledtével a petével teli nőstények szeretnének elsősorban elbújni. Olyan ablakréseket keresnek, ahol van belső kiáramlás. Leginkább a rossz szigeteléseknek és a szúnyogháló hiányának köszönhető, hogy bejutnak az otthonokba” – véli a bogármérnök, aki hozzáteszi, minél tovább húzódik a nyár, annál inkább kitolódik az igazi „poloskás időszak” is. Jelenleg a legnagyobb problémát a repülő erdei csótányok jelentik, amik nagy számban fordulnak elő a vizes, erdős városrészekben.