Miskolci fűtőmű projekt: nyolcan a vádlottak padján

A hosszú esztendőkön át tartó nyomozás után a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség idén július 19-én emelt vádat 8 vádlott ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésének bűntettette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt a félbemaradt miskolci fűtőmű projekt miatt.

Miskolc – tudomásunk szerint – 1 milliárd 680 millió forint támogatást nyert el 2009-ben a TIOP Agora pólus pályázatán a miskolci egyetemváros szomszédságában lévő volt fűtőmű épület közösségi központtá történő átalakítására, közkeletű nevén a fűtőmű projektre. A tervek szerint ott alakították volna ki a Science Múzeumot. A projekt teljesítése éveken át húzódott, míg 2015. augusztus 18-án dr. Kriza Ákos polgármester felmondta a szerződést, azaz elállt a projekt befejezésétől.

A szerződés felbontása nyomán Miskolcnak – úgy tudjuk – 1,035 milliárd forintot, valamint nem ismert összegű büntetőkamatot kellett fizetnie. Az akkori érvek szerint még így is jobban járt az önkormányzat, hiszen, ha megépül a múzeum, akkor a fenntartási költségek sokkal nagyobb terhet jelentettek volna számára.

Feljelentést tettek

A szerződés felbontásával párhuzamosan dr. Kriza Ákos polgármester súlyos pénzügyi szabálytalanságokra hivatkozva feljelentést tett. A nyomozást – mivel a költségvetést is érintő pénzről van szó – a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága végezte.

A hosszas eljárás nyomán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség idén július 19-én emelt vádat 8 vádlott ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésének bűntettette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt.

Súlyos szabálytalanságok

Az ügyészség vádirata szerint a 2009-ben kezdődött a projekt. Az épület komplett kivitelezési munkálatainak elvégzését egy helyi cég végezte, aki saját embereivel és alvállalkozókkal is dolgoztatott. A munkálatok 2011-ben tényleges kiviteli terv hiányában kezdődtek meg, így a már teljesített, de le nem igazolható munkavégzés és a pénzügyi ütemterv között jelentős eltérés mutatkozott.

A vádirat szerint az ügy vádlottjai annak érdekében, hogy minél hamarabb hozzájussanak a lehívható támogatáshoz, nem jelezték a nagyfokú eltéréseket a kivitelezett munka és tenderterv között, fiktív anyagbeszerzésekről szóló megállapodásokat kötöttek, majd valótlan tartalmú tárolási, raktározási nyilatkozatokat és részteljesítési igazolásokat bocsátottak ki, mindezekhez pedig szintén valótlan számlákat használtak fel.

Az ügyben érintett nyolc vádlott között szerepelnek a projektmenedzsereken túl, a komplett kivitelezésért felelős cég vezetői, a műszaki ellenőrzési feladatok elvégzéséért felelős személy és a kivitelezésben segítő alvállalkozók is.

Az ügyben a Miskolci Törvényszék a törvényben meghatározott határidőn belül előkészítő ülést tűz ki.