Eltűntek volna a hallgatók

Mégsem kell középfokú nyelvvizsga az egyetemi felvételihez. Így döntött a múlt héten a kormány. A döntést több szervezet és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is üdvözölte. De miért is az öröm?

Elsőként Molnár Zoltánt, a Pedagógusok Szakszervezete Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét kérdeztük. Mint kifejtette, a kötelező nyelvvizsgáról szóló előírás rendkívül megnehezítette volna a felsőoktatásba jelentkező fiatalok helyzetét.

A legnagyobb probléma az, hogy jelenleg a középiskolák nem készítik fel a diákokat a nyelvvizsgára. Az átlag középiskolák jelenleg a B1 szintet tűzik ki célul, hiszen ez szükséges a középszintű idegennyelvi érettségihez. A középfokú nyelvvizsgához viszont a B2 szint szükséges. Ez azt jelenti, hogy néhány tehetséges és szorgalmas diákot kivéve óriási terhet ró a szülőkre, hogy gyermekük megszerezze a nyelvvizsgát.

Harmada-negyede

– A Pedagógusok Szakszervezete már az előírás megszületésekor tiltakozott, jelezve, hogy a kötelező nyelvvizsga problémákat fog okozni a pedagógusképzésben. Mert a számok azt mutatják, hogy a pedagóguspályára jelentkezők harmada-negyede rendelkezik csak középfokú nyelvvizsgával. Így az új hallgatók több mint fele tűnne el, miközben a közoktatás rendszere enélkül is össze fog omlani az idősödő pedagógusok tömeges nyugdíjba vonulása miatt. Ráadásul, akik a pályára lépnek frissdiplomásként, közülük sokan még az első minősítésig sem maradnak. Az újabb problémát jelentett volna, hogy az egyetemek elveszítették volna új hallgatóik nagy részét, ami miatt az intézmények bevétele is jócskán csökkent volna. Természetesen az idegen­nyelv-ismeret a mai világban elengedhetetlen, de nem biztos, hogy ilyen módszerekkel kell a kívánt célt elérni – hangsúlyozta az érdekvédő.

A Miskolci Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke, Maksa Balázs úgy fogalmazott, ő is örül a kormány döntésének. Kifejtette: a kisebb városok és kisebb települések diákjai hátrányban vannak a nagyvárosokban tanulókhoz képest, nem biztos, hogy ők is megkapják a megfelelő idegennyelvi képzést az iskolájukban. Így kisebb esélyük lett volna bekerülni felsőoktatásba. A Miskolci Egyetemre bekerülő első évfolyam diákjainak 60-70 százaléka rendelkezik nyelvvizsgával, azonban ez az arány évről évre nő, tette hozzá.

Változik a pontszámítás

Ha nem lesz kötelező a nyelvvizsga, hogyan változik a felvételi pontok számítása? – kérdeztük Fekete Sándortól, a Miskolci Egyetem tanulmányi szakreferensétől. Tőle azt tudtuk meg, hogy a felvételi tájékoztatót még most szerkesztik a minisztériumban. Azt december 13-án hagyja jóvá az egyetem, tehát akkor derül ki, milyen változás lesz a pontszámításban. A tervek szerint a tájékoztató december 19-én jelenik meg, akkor már diákok számára is nyilvánosak lesznek a szabályok. De az is előfordulhat, hogy még ebben a hónapban, sajtótájékoztató keretében ismertetik a pontszámítást érintő változásokat, hívta föl a figyelmet Fekete Sándor.

Bár a nyelvvizsga már nem kötelező az egyetemi jelentkezéshez, de az emelt szintű érettségi igen. Az egyik oktatással foglalkozó portál információi szerint ezután az 50 többletpont csak a második emelt szintű érettségiért jár majd. Azonban fontos, hogy ennek a második tárgynak kötelezőnek vagy választhatónak kell lennie a megjelölt szakon, mert csak így járhat érte pluszpont. Valamint figyelni kell arra is, hogy a vizsga eredményének legalább 45 százalékosnak kell lennie. Ha ezt a feltételt nem teljesíti a jelentkező, akkor nem jár érte többletpont.