Fontos a szűrés, a védőoltás, sokszor az élet a tét

A miskolci Szabó Lőrinc-könyvtár termébe sokan zsúfolódtak azon az októberi délutánon. Havonta tartanak egészségügyi előadásokat itt, ez alkalommal főleg lányok és asszonyok jöttek: a Rákellenes Liga megyei szervezete és a könyvtár közös szervezésében az orvosportré-sorozat témája a nőgyógyászat, a nőgyógyászati megbetegedések voltak.

A liga októberben több alkalommal hívta fel a figyelmet például a mellrákra, a melldaganatra, a vizsgálatok fontosságára. Orvosvendégük ottjártunkkor dr. Nagy Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház szülészete, nőgyógyászata osztályvezető főorvosa volt, aki először a melldaganatokról beszél.

Gyakran fordul elő

– Sajnos gyakori az előfordulása – kezdte Nagy Gábor. – Sok esetben akkor fordulnak orvoshoz a hölgyek, amikor csomót tapintanak a mellükben, ilyenkor azonban már lehet, hogy előrehaladott állapotban van a daganat. A mellrák sajnos gyakran képez áttétet. Az lenne a jó, ha rendszeresen járnának mammográfiára a hölgyek. Látjuk, hogy néha halmozottan fordul elő a családoknál a mellrák, ezzel összefüggésben petefészekrák is. Ez genetikai mutáció, és ennek kimutatására ma már van lehetőség. Egy friss felmérés szerint a melldaganatos populáció 10 százalékában a genetika felelős a kialakult állapotért. Küzdünk azért, hogy az emlőt ne kelljen teljes egészében eltávolítani. Nagyobb tumorokat is lehet úgy kezelni, hogy megfelelő testkontúr, testkép maradjon a műtétet követően. Vannak azonban indokolt esetek, amikor a bizottság úgy határoz, hogy szakmai szempontok alapján szükséges a teljes mell eltávolítása. Azonban minden műtéten átesett nőnek tudnia kell, hogy van lehetőség a gyógyulási szakasz után rekonstrukciós, helyreállító műtétre.

A rendezvényeken kérdezni is lehet a jelen lévő orvostól, ez alkalommal is záporoztak a kérdések: nem biztos, hogy egy hagyományos orvos-beteg találkozón van erre lehetőség.

Vírus okozza

Többen kíváncsiak voltak a méhnyakrák tüneteire is.

– A méhnyakrák – mondta Nagy Gábor – az emlőrák után a második leggyakoribb megbetegedés a nőknél: egyértelmű, hogy vírus, a humán papillomavírus okozza. A HPV elleni védőoltás az orvostudomány egyik legnagyobb sikerének könyvelhető el. Ma már lehetőség van az oltások beadatására, 55 éves korig javasolt. Az oltás ha nem is az egész életre, de – mai legjobb tudásunk szerint – úgy 20 évre nyújt védettséget. Az időben orvoshoz fordulók jelentős részénél nagy százalékban gyógyítható a méhnyakrák, ám mivel tünetmentes ez a kór, sokan későn kerülnek orvoshoz. A HPV vírus zömmel szexuális úton terjed, de terjedhet bőrkontaktus útján is. Éppen ezért a védőoltás szerepe megkérdőjelezhetetlen, a beteg élete a tét – fogalmazott az orvos.

A Rákellenes Liga és a Szabó Lőrinc-könyvtár közös rendezvényének vendége novemberben fül-orr-gégész szakorvos lesz.