Az egyetemistáktól vették át

Magát a szalag felavatását, a ballagáson énekelt diákdalok egy részét és a bálozást is a selmecbányai egyetemi hagyományokból vették át a középiskolák.

– 1735-ben, Selmecbányán indult először bányász és erdész képzés és ott volt elsőként szalagavatás, amit a háború és Trianon után az utódintézmények: a Soproni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem és a székesfehérvári egyetem egy része is továbbvitt. Legelső alkalommal a végzős hallgatók kapták meg a szalagot, akik úgy nevezett Valétálón vettek részt. Ez a Szalamander nevezetű fáklyás felvonulással indult, amelynek a végén a végzős évfolyam átadta a következő évfolyamnak a szalagját. A szalagok ekkor azonban még nem a karjukra tűzhető, hanem a vállukon átvetett darabok voltak, amin szerepelt tanulmányaik kezdetének és végének dátuma, monogramjuk és a tradíció részeként kapott beceneveik – magyarázta Kaulics Martin, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar valéta elnöke.

Szalamandrát formáz

Miskolcon nyaranta tartják meg a Szalamandert. A fáklyás felvonulás a Városház tértől, a Petőfi térig kanyarog.

– A szép diákhagyomány neve egy legendából ered. Selmecbánya dimbes dombos területen fekszik és kiválóan alkalmas volt állattenyésztésre. Az egyik juhász, miközben legeltetett, meglátott két kis szalamandrát, amelyek beszaladtak egy lyukba. Amikor kibújtak, az egyiknek a fején ezüst, a másikén pedig aranypor volt, így fedezték fel, hogy a vidék ércekben gazdag. A felvonulás azóta az állat alakját formázza, amelynek az elején mennek a bányajárók a bányalámpáikkal és őket követik a karok megalakulásuk sorrendjében. Miskolcon az útvonal egyik fontos állomása a Földes Ferenc Gimnázium, amely a selmecbányai képzés költözésével helyet adott az első óráknak és a fizika tantárgynak, amíg a városban megépült az egyetem épülete. Ennek nyomán a gimnazisták is találkoztak a selmeci hagyományokkal és ott is elterjedt a szalagavatás gyakorlata, illetve egy az egyben átvették a Szalamandereken felhangzó Gaudeamus ének sorait, amit jellemzően a ballagásokon énekelnek – mondta a valéta elnök.

A Valéta bálon tűzik föl

A szalagon az intézmény nevét, évfolyamát és emblémáját szokás feltüntetni és az egész utolsó évben viselik a végzősök.

– A középiskolákban a félév tájékán tűzik fel a karjukra a szalagot és az érettségiig hordják. Az egyetemen Valéta Bál és szakestély kertén belül történik a szalagavatás a hetedik félévben. A szakestélyen egy ünnepélyes pillanatban felállunk és egy selmeci nóta alatt a tőlünk jobbra állónak a bal kezére tűzzük rá a szalagot. Aztán gratulációk, fényképkészítés és a szakestély vidám része következik. A szalagot egészen a végzésig viselhetjük. Ami pedig a bálozást illeti, a Miskolci Egyetemen bányász-kohász balekbál van még és gólyabál is, bár ez utóbbi a többi felsőoktatási intézménytől eltérően, nem csak az elsősök számára nyitott. Valószínűleg ennek is köze lehet a szalagavató bálhoz – vélekedett Kaulics Martin.