2019.12.22. 13:30
Új esély vagy régi nóta?
Harminc megyei település polgármestere egyeztetett.
Sztojka Attila előadása a rendezvényen
Fotó: Kozma István
Harminc megyénkbeli település polgármestere írta alá csütörtök délelőtt a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatósággal (TEF) azt az együttműködési megállapodást, melynek célja a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása, valamint hogy képzési, munkavállalási lehetőséghez juttassák a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő embereket.
A TEF álláspontja szerint ez a megállapodás egy új lépcsőfoka a társadalmi felzárkózási programoknak. Véleményük szerint az elmúlt időszak intézkedései egymással szorosan összefüggő, hosszú távú projektekből állnak, így az összetett és mélyen gyökerező problémákat komplex módon tudják kezelni. Arra törekednek, hogy minden településen egyforma esélyteremtő lehetőségekhez juthassanak a lakosok.
Vegyes a kép
Ebben a komplex, a megyében 33 településen zajló telepprogramban a főigazgatóság szakmai szerepet vállal: egyebek között a helyi igényeknek megfelelő képzéseket indítanak, amelyeknek segítségével 1048 hátrányos helyzetben lévő ember szerezhet olyan tudást, amellyel könnyebben elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon.
– Összetett és régre visszanyúló probléma ez – vélte Kecső Imre, Kesznyéten első embere. – Szerintem a megállapodás egyfajta kezdet, eltér az eddigi törekvésektől, mivel ilyen „pénz, paripa, fegyver”-rel rendelkező, komoly, országos támogatottságú program még nem volt ezen a területen. Kesznyéten lakosságának durván a fele hátrányos helyzetű gazdasági szempontból, de vegyes a kép. Vannak nálunk, akik a létminimum határán élnek, és vannak jól menő vállalkozók is.
Több probléma
– A hátrányos helyzetű lakosság valamilyen szintű felzárkóztatását, lakhatási gondjának enyhítését várjuk ettől a programtól, valamint azt, hogy a képzettség hiányából származó elhelyezkedési nehézségek mérséklődjenek – nyilatkozta lapunknak Kecskés Attila, Kázsmárk polgármestere, aki azt is elmondta, hogy a település lakóinak közel 50 százaléka nevezhető hátrányos helyzetben élőnek. – Ennek a fő oka véleményem szerint az iskolázatlanság, a különböző lakhatási problémák, valamint a munkához való affinitás hiánya. Nálunk a hátrányos helyzetűek elsődlegesen a közmunkaprogram kereteiben dolgoznak – nyilván, akik többet szerettek volna, azok már elhelyezkedtek volna –, van egy réteg, akinek elég ez az ötvenpárezer forint, és nem is akar mást.
– Ez a program a folytatása az előzőeknek – válaszolt Kecskés Attila arra a kérdésre, hogy miben különbözik ez az új megállapodás az eddigi törekvésektől, melyek célja szintén a mélyszegénységben élők felzárkóztatása volt. – Továbbra is a lakhatási problémák és a munkaerőpiacon való elhelyezkedési gondok leküzdése a cél.
Ugyanerre a kérdésre Sztojka Attila, a TEF főigazgatója azt válaszolta, hogy a társadalmi felzárkózási programok egymásra épülnek.
– A komplex telepprogram 2018-ban indult el, a TEF pedig augusztus 1-én jött létre a Belügyminisztérium háttérintézményeként, hogy szakmai segítséget nyújtson a partnerönkormányzatok részére. Elsődleges feladatunk a képzettségi szintek növelése: ebben a megyében több mint 2600 ember képzését támogatjuk majd a programon keresztül – nyilatkozta lapunknak Sztojka Attila.