A salaköntés pillanata: megépülhet az emlékmű

Július környékére megvalósulhat az Újgyőri főtéren az a kohász emlékmű, melyet Kraitz Gusztáv szobrászművész ajánlott fel még évekkel ezelőtt Miskolcnak. Erről Veres Pál polgármester beszélt a miskolci önkormányzat közgyűlése legutóbbi ülésén Deák Bárdos Mihály önkormányzati képviselő, a közérdekű bejelentések során feltett kérdéseire válaszolva.

A város történelmében fontos emlékműről lapunk is többször írt, ám az elmúlt években a történet látszólag egy helyben toporgott. Éppen ezért volt meglepő, hogy most úgy tűnik, felgyorsultak a dolgok. Kérdéseket intéztünk a polgármesteri hivatal sajtóosztályának, ahol viszont rövid türelmet kértek, amíg a témában érintettektől minden pontos választ megszereznek. Amint ezeket megkapjuk, a történetről bővebben is írunk.

Addig is, korábbi írásaink alapján szedtük össze, mit is érdemes tudni erről az emlékműről. Az alkotás tervéről először 2017 nyarán írtunk, akkor Drótos László, az LKM utolsó vezérigazgatója a projekt egyik lebonyolítójaként beszélt az alkotásról.

Mindenkinek emlék

Kraitz Gusztáv Miskolcon született, de régóta Svédországban él. Ennek ellenére a miskolciak számára nem ismeretlenek az alkotásai, hiszen ő jegyzi azt a két kerámiaalmát, amelyek a Szinva teraszon láthatóak a patak mellett.

A leendő szobor az acélöntés egyik pillanatát idézné, azt a pillanatot, amikor vörösre festette éjszakánként az eget a salaköntés. Az izzó, folyékony salak – mint a vas- és acélgyártás mellékterméke – szabadba történő kiöntése, az ezáltal sárgásvörös színűvé vált esti égbolt neki is, mint bizonyára a környéken lakók ezreinek, felejthetetlen emléke maradt.

A szobor alapja egy salaktál – amelyet ócskavasnak nyilvánítottak –, ez három méter magas és tizenhat tonnás. Ebbe kerülne a világítás, amely minden órában „bekapcsol”, majd esténként olyan lesz, mintha tűz égne benne. A mű eredetileg az Újgyőri főtér körforgalmának közepére került volna. Eredetileg úgy volt, akár már 2017 novemberében átadják, aztán arról írt lapunk, hogy 2018 márciusát célozták meg, ám akkorra sem készült el.

Egy helyben

Az emlékműállítás ügyét annak idején a Miskolc Város Közoktatásáért Közalapítvány által fenntartott Célpont Közösségi Tér vállalta fel. Jernei Péter szakmai vezető akkor úgy nyilatkozott, azért, mert annak idején húszezer ember dolgozott a Lenin Kohászati Művekben (LKM), nem túlzó kijelenteni, hogy minden miskolcinak van valaki a családjában, ismerősei között, aki kötődik a gyárhoz.

Az emlékmű felállítása eredetileg három és félmillió forintba került volna, melynek egy részét a művész biztosította volna, a többi pedig adakozásból jött volna össze.

Arról is írtunk, hogy a projektet Miskolc önkormányzata végig támogatta, ezért is volt érthetetlen, hogy mi okozta évekig az ügy látszólagos megakadását.

(A borítóképen: Újgyőri főtér, itt lesz az emlékmű)