„Hallgatag” és „énekes” társaink

A nagy múltra visszatekintő ünnep hazánkban Herman Ottó közreműködésével vált hivatalossá 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletbe foglalta azt.

Herman Ottó, akit a „madarak atyjának” is neveznek, Miskolcon kezdte iskoláit, sokáig volt a város lakója, sírja is itt található. Emlékét több intézmény is őrzi, Miskolc város posztumusz díszpolgára.

Egész életét a természet kutatásának szentelte. Értékteremtése máig követendő példa számunkra, melyet élővilágunk pusztulása napjainkban különösen aktuálissá tesz. Éppen ezért kíséri figyelemmel évek óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a leggyakoribb bagolyfajunk az erdei fülesbagoly (Asio otus) egyedszámának alakulását, melyet a 2020-as év madarának választottak.

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a hazánkban telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január közepén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás sikeres volt, minden eddiginél több adat érkezett be. Magyarország minden megyéjéből érkeztek megfigyelési információk, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 676 erdei fülesbagoly telelt, a 2020. január 1. és február 29. között beérkezett adatok alapján. A felmérés szerint 2020-ban hazánk legalább 631 településén, 871 helyszínen, 16 082 erdei fülesbagoly telelt.

A koronavírus miatt hozott intézkedések miatt sokunk élete lelassult, a kijárási korlátozások következtében több időt töltünk otthonainkban, kertjeinkben. A kialakult helyzet talán egyetlen előnye, hogy a zárva tartó üzletek helyett, végre kezdjük észrevenni a minket körülvevő természetet.

A tavasz beköszöntével az elcsendesülő városokban egyre hangosabb csivitelésükkel még inkább felhívják magukra a figyelmet énekes madaraink is. Ezúttal talán a madarak és a fák ünnepnapján kívül, a hétköznapokban is nagyobb figyelmet fogunk fordítani „hallgatag” és „énekes” társainkra!