Több lesz vajon a fizetésük?

Kikerülnek a közalkalmazotti jogviszonyból a kulturális dolgozók. A döntés országos szinten összesen 20 ezer embert érint. Novembertől előadóművészek, levéltárosok, könyvtárosok, kutatók veszítik el a közalkalmazotti jogviszonyukat. A kormány arra hivatkozva terjesztette elő a javaslatot, hogy az ágazat verseny- és piacképesebb legyen. Korábban írtunk arról, hogy a szakképzésben dolgozók és az alapítványi fenntartásba kerülő Miskolci Egyetem munkavállalói is kikerülnek a közalkalmazotti státuszból. Rájuk is A munka törvénykönyvében (Mtk.) foglaltak vonatkoznak majd a jövőben. De mi a változás lényege, előnye és hátránya? Ezt kérdeztük Csóka Edittől, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagjától, vidéki tagozatvezetőjétől.

Kevesebb felmondási idő

Elöljáróban elmondta: mivel ő a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. alkalmazottja, már 2012-ben kikerült a közalkalmazotti jogviszonyból. De rálátása van az önkormányzati fenntartású vidéki művelődési házakra, valamint Miskolcon a megyei könyvtárra, a megyei múzeumra és a galériára. Tehát jó összehasonlítási alapja van, hogy melyik jogviszony kedvezőbb a munkavállaló szempontjából.

– A közalkalmazotti viszony megszűnésének hátránya például, hogy megszűnik a jubileumi jutalom, a dolgozók elvesztik a 12 alkalmas utazási kedvezményüket, kevesebb lesz az éves szabadságuk, és ha felmondanak nekik, kevesebb lesz a felmondási idejük. A közalkalmazottak esetében ez 6 hónap is lehet, de az Mtk. alá esőknek maximum 3 hónap. De nemcsak a felmondás, hanem a vezetők kinevezése is könnyebb lesz. A pozitívumok között kell azonban megemlíteni, hogy nekem ugyan már nincs jubileumi jutalmam, de a fizetésem 20 százalékkal több, mint ha most is közalkalmazott lennék – sorolta az érdekvédő.

Központi akarat

Hozzátette: kérdés azonban, hogy mi lesz a kistelepülések intézményeivel, ahol az önkormányzat nem rendelkezik jelentős forrásokkal. Egy veszteséges önkormányzat például miből tudja majd kipótolni az állami fejkvótát, ami soha nem elég egy intézmény fenntartására. Jelenleg annyira alacsonyak a bérek a kultúra és művelődés területén, hogy például egy doktori végzettségű muzeológus minimálbérért végzi a munkáját.

– Kérdéses az is, hiszen még nem ismerjük a törvény végrehajtási rendeletét, hogy nonprofit kft.-vé kell-e alakítani az intézményeket, s kinek kell ezt megtennie. Ha az önkormányzatoknak, akkor azok mennyi támogatást kapnak az államtól. A művelődési házak, könyvtárak fenntartása például kötelező feladat, és a múzeumok egy részének a fenntartása is az. Ezek működésének finanszírozásához mindenképpen szükség van központi akaratra és finanszírozásra. A törvényhozók alapvetően piaci versenyt szeretnének elérni, de ez a kulturális területen nemigen megvalósítható – fogalmazott Csóka Edit.

(A borítóképen: A Herman Ottó Múzeum egyik korábbi kiállításán)