Voltak azért buktatói az idei érettséginek

Már javítják az érettségi dolgozatokat a szaktanárok. Igaz, ezúttal kicsit később kezdhettek hozzá ehhez, hiszen a járványügyi szabályoknak megfelelően a feladatlapokat egy-két napig „pihentetni” kellett. Azonban ma már ott vannak a javító tanároknál, akik átnézték a munkákat. Őket kérdeztük, hogyan birkóztak meg a mostani, különleges helyzetben a diákok a feladatokkal.

Nem volt könnyebb

– A matematika-feladatlapok két részből állnak, az első 12 feladatot azok is meg tudták oldani, akik különösebben nem érdeklődnek a matematika iránt, és nem fektettek túl nagy hangsúlyt a gyakorlásra – mondta elöljáróban Pajtókné Póta Erzsébet, a mezőkövesdi MSZC Szent László Gimnázium, Közgazdasági Szakgimnázium matematikatanára.

– A teljes feladatlapról elmondható, hogy nem volt könnyebb az elmúlt évek tesztjeihez képest. Viszont 25 pontot könnyen lehetett szerezni, ami épp a 2-es osztályzat alsó határa. Ezt tehát nem volt nehéz elérni. Akinek mégsem sikerült, szóbeli vizsgán javíthat. Ahhoz, hogy valaki szóbelizhessen, legalább 12 pontot kellett gyűjtenie az írásbelin. Ha pedig valaki 5-ös osztályzatot szeretne, ahhoz legalább 80 pont kell. Ehhez azonban már alapos tudásra és precíz munkára volt szükség – sorolta a pedagógus.

Elmondta azt is, hogy a választható feladatok közül sokan a 16-ost hagyták ki. Ez a koordináta-geometria témakörét kérte számon.

Digitális órákon

– Talán azért ijedtek meg ettől a tanulók, mert ennek a tananyagrésznek az ismétlése már a digitális tanrend időszakára esett. Bár mindennap tartottam digitális órát az érettségi előtt állóknak, de két csoportot összevontan vittem, mivel az egyik kolléganőnk megbetegedett, és nem mindenkit tudtam rávenni, hogy részt vegyen ezeken az órákon és visszaküldje a feladatokat. Véleményem szerint és valószínűleg a gyerekek szerint is a 18-as feladat volt a legnehezebb, melyben geometria és binomiális eloszlás is szerepelt. Itt egy nehéz képletet kellett használni, amit csak a legjobb tanulók szoktak felismerni. A 17-es feladatot azonban mindenki választotta, hiszen a diákok szeretik a halmazokat, a mértani és számtani sorozat képletei pedig viszonylag könnyűek – magyarázta a matematikatanár.

Hozzátette: az a jellemző, hogy az érettségin a tanulók olyan jegyet kapnak majd, mint amilyen az év végi jegyük.

Gyerekbarát írásbeli

A magyar írásbeliről Fegyvernekiné Kovács Alice-t, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium magyartanárát kérdeztük.

Jelezte: az idei feladatok nem voltak nehezek, a tanárok és a diákok is ehhez hasonlóra számítottak. A műelemzési feladatok esetében kicsit hiányolta a kortárs szöveget, de összességében úgy fogalmazott: gyerekbarát írásbeli volt. Ez vonatkozik a feladatlap első, szövegértési részére is, hiszen érthető és érdekes szemelvényt tartalmazott.

– A diákoknak tehát nem okozott gondot az írásbeli. Ami problémát jelenthetett, az az idő, hiszen 90 perc alatt kellett megoldaniuk a szövegértési, valamint a szövegalkotási feladatokat. A szövegértés minden évben tartalmaz buktatókat, és a hibákat el is követik a tanulók, úgyhogy itt néhány pontot könnyű volt veszíteni. Tipikus hiba volt, hogy nem olvasták végig vagy felületesen olvasták el a szöveget. Buktatónak számított például a 3/a feladat, ahol olyan szavakat kellett keresni, amelyek erősítik vagy gyengítik a szöveg tartalmát. Itt a diákok nem azt a 2-2 szót adták meg, amelyet a javítókulcs, de megtaláltak olyan szavakat például, ami a logikájuk szerint elfogadható lehet. Ezekben az esetekben összeül majd a munkaközösség, és egyeztetünk, hogy azonos szempontok alapján javítsunk. Másik tipikus hiba a 4. feladatban fordult elő, amikor a pergamenkészítés folyamatához kapcsolódó mondatokat kellett befejezni. Itt sokan nem a teljes választ adták meg, tehát ebben az esetben is veszítettek néhány pontot – sorolta a pedagógus, hozzátéve, azoknak a diákoknak okozhatott problémát a szövegértés, akik lassan olvasnak, lassan találták meg az információkat, vagy akik nem jól osztották be az idejüket.

Kapcsolódó cikkek: