Bosszantó kerti vendégek

Bár a hűvösebb tavasz miatt egy kicsit nehezen indult be a földi eper, vagy szamóca, azonban mostanra már minden kertben érik a piros, tavaszt, nyárelőt jelentő gyümölcs.

Szívesen fogyasztják

Azonban nemcsak mi szeretjük a földi epret, de szinte minden a kertekben, portákon megforduló állat szívesen fogyasztja, sőt vannak olyan kártevők, amelyek kifejezetten előnyben részesítik más kerti gyümölccsel vagy zöldséggel szemben is. Így sok helyen fordul elő, hogy mire a beérett szemeket leszednénk, addigra valaki beelőz, és leeszi vagy legalábbis belerág, fogyaszthatatlanná téve.

Olvasóink beszámolója szerint is szép számmal jelentek meg a madarak, azonban közülük több faj is van, amelyik szívesen csipeget a kertekben, terített asztalnak tekintve a veteményest. Így például köztudott, hogy a galambok még az elültetett borsót is kieszik a földből, de sok más zöldséget és gyümölcsöt is elfogyasztanak. A szamócát a galamb mellett leginkább a rigók, na és persze a seregélyek részesítik előnyben. Madarak ellen a madárijesztő, színes vagy fényes szalagok vagy éppen CD-lemezek fákra, kerítésre, oszlopra kötése, hangot kiadó szélforgók jelenthetnek védelmet, de ezek sem minden esetben válnak be. Így sokan inkább hálót húznak a szamócaágyásra, ami fizikailag akadályozza meg a kártételt.

A madarak után szót kell ejteni a rovarokról és rágcsálókról, amelyeknek nem kifejezetten a földi eper a tápláléka, de azért „ráfanyalodnak”, ha éppen az kerül az útjukba. Az eltünedező gyümölcsöknél a legritkább esetben ez a csoport a ludas, de azért előfordul. Vannak olyan tapasztalatok is, hogy nagyon száraz időben, amikor máshonnan nem tudnak folyadékhoz jutni, akkor bizonyos – egyébként nem növényevő – állatok is beleesznek az eperbe. Vagy mondhatnánk inkább azt, hogy beleisznak, hiszen a nedvességen van ilyenkor a hangsúly, nem a táplálékon. Több helyen említik erre példaként a gyíkokat. A földi eper legnagyobb ellensége a csiga, abból is leginkább a csupasz csiga. Őkelmét pedig nem egyszerű kézre keríteni, ugyanis jellemzően éjjel, illetve leginkább hajnalban bújik elő, hogy táplálkozzon, az erős napsütést nem szereti.

Akadály és csapda

Jó ötlet, ha természetes ellenségeit ösztönözzük a kertünkbe a megtelepedéshez, mint amilyen a varangy, a sün, a futrinka. Növénytársítással is védekezhetünk, ugyanis nem kedvelik a tátikát, haranglábat, palástfűt, gólyaorrot, cickafarkot, tüdőfüvet, pillangóvirágot, borzaskát, a metélő-, a vörös- és a fokhagymát, a paradicsomot, levendulát és a kökörcsint. Készíthetünk fokhagymafőzetet a távol tartásukra, vagy ki lehet szórni vékonyan a növények köré kávézaccot, illetve fahamut. Ezeken nem szívesen csúszik át a csiga, ilyen megfontolásból javasolják az éles köveket, vágóeszközöket is, de ezek nem igazán hatásosak.

Javasolt a csapda készítése is, ezek közül a legjobban a sörcsapda válik be a tapasztalatok szerint. Ehhez konzervdobozt vagy befőttesüveget kell a színéig beásni a földbe, majd sört tölteni bele. Ez nagyon vonzza a csigákat, beleesnek, és már nem tudnak kijönni.

(A borítóképen: A kertész rémálma: csiga által megrágott eper)