Megújulásban az egyház

Amikor az egyház megújulásáról beszélünk, először az 1517-es reformációra asszociálunk. Azt már kevesebben tudják, hogy a huszadik század elején is egy nagy erejű, fiatalos megújulási mozgalom söpört végig a katolikus egyházon, amelyben a Szentlélek ajándékai nagy hangsúlyt kaptak. „A katolikus karizmatikus megújulás az elmúlt kétezer év legerőteljesebb Szentlélek-mozgalma. 1967-ben kezdődött fiatal egyetemisták lelkigyakorlatán, Pittsburgh­ben. Az ott elindult szikra bejárta az egész világot” – írja Katona István, a mozgalom magyarországi megalapozója. Ehhez a mozgalomhoz kötődik a Hegyközi Karizmatikus Megújulás közössége is, amely a római katolikus egyház kötelékében működik.

A Szentlélek ajándéka

– Idősebb tagjaink már a kilencvenes években imádkoztak ezért a térségért – mondta Hulják Péter, a közösség mögött álló egyesület elnöke és világi vezetője. – Többféle alkalmunk van, szentség­imádásoktól kedve, imaórákon át, lelkigyakorlatokig és evangelizációkig, amelyeken sokakat megérint a kegyelem. Nevünkben szerepel a karizmatikus kifejezés. Ennek az az oka, hogy mi, a közösség létrehozói szinte kivétel nélkül a katolikus karizmatikus megújuláson keresztül találkoztunk az élő Istennel. Ebben a megújulási mozgalomban a Szentlélek vezetése, szeretete, rendes és rendkívüli adományai jelennek meg. A kötetlen ima és a zenés dicsőítés, imádás különösen jellemző ránk.

Szerencsésnek érzik magukat, mert lelkileg gazdag környezetben élnek.

– Az a tapasztalatom, hogy minél élőbb a kapcsolatunk Istennel, az annál vonzóbb mások számára, mert látják, hogy valami nagyon fontosat és szépet élünk meg ezáltal. Ha a Szentlélek jelen van az ember életében, annak megmutatkoznak a gyümölcsei: szeretet, öröm, békesség, jóság, kedvesség, hűség, tisztaság. A Szentírásból tudjuk, hogy Isten a szeretet. Ezek egyébként alap emberi értékek, és amikor valakinek pozitívan megváltozik az élete, az hat a környezetére is. Ahol pedig olyan lelki vezető tevékenykedik, aki fogékony erre, ott hamar keresztény közösségek alakulnak. A térségünk különösen áldott ilyen szempontból. Nálunk ezt a szerepet most a füzéri plébános, Tóth Gábor atya tölti be – magyarázta a világi vezető.

Festői környezetben

Minden évben egy gyönyörű magaslaton élik át a pünkösdöt.

– Lelkiségünk jellegéből adódóan pünkösd ünnepe különös jelentőséget kap. Az elmúlt három évben a Sátor­aljaújhely fölötti pici Szent István-kápolnánál, a Szárhegyen szombattól vasárnap reggelig tartó Szentlélek-hívással és imádsággal egybekötött szentségimádásos virrasztással ünnepeltünk, Szentéj – Pünkösd a hegyen elnevezéssel. Tavaly Ternyák Csaba egri érsek mutatta be a nyitó szentmisét, amelyen négy-ötszázan vettek részt. Idén ez a rendezvény online formában valósult meg Szent­éj – Pünkösd a neten címmel, amit a sátoraljaújhelyi Szent István király főplébánia-templomból élőben közvetítettünk saját YouTube-­csatornánkon a Zemplén Televízió közreműködésével.

(A borítóképen: Szentlélek-hívással és imádsággal egybekötött szentségimádásos virrasztással ünnepeltek)