Miskolc 50 kilométerrel közelebb Budapesthez

1930. június 6-án nyitották meg a lillafüredi Palotaszállót, amely Miskolc turizmusa szempontjából mind a mai napig meghatározó.

Polgárosodás

– A polgárosodás kiszélesedésével lendült fel a kirándulás szerepe, és a mai Magyarország területén az egyik cél a Bükk. A polgár megnéz látványosságokat, értékeli a múltbeli történéseket, a természet felé fordul. Vay Béla és Vay Elemér Borsod megyei főispánok fontos országos közszereplőket hívtak a Bükkbe – meséli Kis József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatója.

Lillafüreden 1891-től Bethlen András földművelésügyi miniszter alatt üdülő építésére alkalmas területeket biztosítanak megvásárlásra. Az 1900-as évek elején pedig egyre határozottabb az az állami-politikai akarat, hogy az üdülőturizmust fejleszteni kell. Elsődlegesen Tátralomnic fejlesztése volt a cél, de Trianon után a lillafüredi tervek kerülnek előtérbe, és Lillafüred mint a magyar Tátra központja válik elsődlegessé.

Hő, gyógy, luxus

Az előzetes kutatások azt igazolják, hogy hőforrás van Lillafüreden, ezért gyógyfürdőhelyet kívánnak létesíteni. A korabeli sajtó tudósít róla, hogy Pávai Vajna Ferenc köztiszteletben álló geológus megkezdi a mélyfúrásokat, egészen 800 méter mélységig sikerül lefúrnia, de a magas költségek miatt a fúrásokat abba kell hagyni. A hőforrás hiánya azonban nem befolyásolja Lillafüred jövőjét, áll egy korabeli sajtócikkben.

A Palotaszálló felépítése mindenképpen egy folyamat eredménye. 1925 elejére tehető az az időpont, amikor már tereprendezési munkálatot is folynak. A szakmai munkában Pávai Vajna Ferencen kívül Révay Ferenc főerdőmérnök is részt vesz. 1927 februárjában pedig Lux Kálmán építésszel a tervek elkészítésére vonatkozó szerződés is aláírásra kerül.

A politikai akarat sem kérdés, hiszen köztudott, hogy Bethlen István miniszterelnök szenvedélyes vadász, aki korábban is járt a Bükkben.

„A miniszterelnök elemében van. Soha ilyen vadászformát még nem mutatott – mondják a környezetéhez tartozók. Van is eredménye. Két vaddisznó a negyedik hajtás zsákmánya. Mind a kettőt Bethlen miniszterelnök teríti le” – olvasható 1928-ból a Miskolcon kiadott Reggeli Hírlapban.

Pró és kontra

– Mint minden beruházás, ez is felvetett kritikai észrevételeket – mondja Kis József. – Ötszáz lakóházat kellett lebontani a szálloda építéséhez. Sikerült az alvállalkozók tekintetében elérni, hogy fele részben helyiek bevonásával folyt az építkezés, amely összesen kétezer helyinek adott munkát.

A ’20-as évek második felében a gazdasági világválság előszele érezhető. Stratégiai gondolkodást igényel egy ilyen volumenű beruházás.

– Győrki Imre szociáldemokrata képviselő azt vetette fel, hogy a rászorulók tisztasági fürdői helyett a kiváltságosoknak építsenek luxusszállodát – említi a levéltár igazgatója. – A Palotaszálló helyezte el azonban Miskolcot és a közvetlen környezetét a turisztikai térképen. Tapolcafürdő kapcsán voltak próbálkozások, de nem hoztak ekkora áttörést. A Palotaszállóban nemzetközi szempontból meghatározó vendégek fordultak meg, államközi tárgyalásokat folytattak, itt tartották az 1933-as íróhetet, 1938ban pedig az I. Magyar Nemzeti Filmhetet.

Június 6-án Mayer János földművelésügyi miniszter bemutatta a sajtónak a Palotaszállót. A „magaslati fürdő iránt olyan nagy Európa-szerte az érdeklődés, hogy pénteken már egyetlen szobát sem lehetett kapni”, olvasható a Reggeli Hírlap tudósításában.

– Miskolc 50 kilométerrel közelebb került Budapesthez, hiszen ekkor épült az Eger – Lillafüred országút – emeli ki Kis József.

(A borítóképen: Miskolc a lillafüredi Palotaszállóval került fel a turisztikai térképre)

Kapcsolódó cikk: