Rendkívüli árvízhelyzet után rendkívüli gátépítés

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberei a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád, a Tarna és a Takta folyók vízgyűjtő területein sorozatosan készültségi szinteket meghaladó egymásra futó árhullámokkal kellett hogy megküzdjenek. 2010 májusa és júniusa ráadásul kimagaslóan csapadékos időszak volt, két hónap alatt országos átlagban 294 milliméternyi eső hullott.

A májusi csapadékok matematikai-statisztikai vizsgálata azt mutatta, hogy a havi csapadékösszegek visszatérési ideje 10 észak-magyarországi, nagyrészt a Sajó és a Bódva vízgyűjtő területén lévő csapadékmérő állomás mindegyikén meghaladta a 200 éves gyakoriságot.

A Sajó vízrendszerében 2010. május közepén, majd május utolsó és június első napjaiban újabb jelentős árhullámok alakultak ki. A 2010. májusi és júniusi árhullámok már nem voltak képesek a Sajó főmedrében levonulni, és az ártérre kilépve a folyóvölgy teljes szélességében elöntéseket okozott.

A Sajó főmedrében és a nyílt ártéren vonuló víz mennyiségének meghatározásához a vízügyi igazgatóság által végezett vízhozamméréseket figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a Sajó főmedrében az árhullám tetőzésekor a levonuló maximális vízhozam elérte másodpercenként az 500–550 köbmétert, míg a nyílt ártéren a 200–250 köbmétert, amely jelentősen felülmúlta az addigi legnagyobb, 1974. évi árvizet.

2010-ben egyébként két alkalommal hirdettek ki veszélyhelyzetet Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére, május 17. és 25., valamint június 2. és 17. között, a kialakult hidrometeorológiai helyzetre való tekintettel. Rendkívüli árvízvédelmi készültség volt a Sajón, a Bódván, valamint a Hernád folyón.

Az észak-magyarországi árvizek közvetlenül emberéletet nem követeltek ugyan, de több város és település szinte teljes belterülete víz alá került, amely következményeként 2011. évben és azt követően jelentős árvízvédelmi fejlesztések kezdődtek meg a Sajó völgyében.

Vízelvezetés

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területén 2010 óta tehát jelentős árvízvédelmi fejlesztéseket hajtottak végre.

A 2010. évi rendkívüli árvízi helyzetet követően a kormány által a 1028/2011 (II.22.) kormányhatározatban előirányzott vízkárelhárítási beruházások keretében önkormányzati körtöltések épültek a Sajó bal partján Felsőzsolcánál (5,7 kilométernyi), és a Sajó jobb partján Ónod (2,6 kilométer) és Nagycsécs (1,2 kilométer) településeken. A vízfolyások úgynevezett lefolyási viszonyait javító beavatkozások a következők voltak. A Sajó, a Bódva és Hernád medrét közel 80 helyszínen kotorták meg. Felsőzsolca térségében a Kis-Sajón 2400 méternyi szakaszon kapacitásnövelő kotrást hajtottak végre. Elbontották a régi felsőzsolcai bekötőutat és az árvíz miatt leszakadt hídját. A felsőzsolcai ártéri vasúti hídnyílását kikotorták, és a hídszelvény környezetét rendbe tették. A Kis-Sajó mellett vízlevezető sávot alakítottak ki, amely azóta több alkalommal bizonyította szükségességét.

Szükségtározók, épületek

A Bódva völgyében megépült három darab szükségtározó: Bódvalenkén, Bódvarákón és Bódvaszilason, négy darab völgyzárógátas záportározó: Hidvégardón, Bódvaszilason, Edelényben, Szendrőládon összességében mintegy 5 millió köbméter kapacitással.

Elkészült 98 Sajó-, Hernád- és Bódva-völgyi település települési vízkárelhárítási terve is, amely a jövőbeni árvizek hatékonyabb elhárítását teszi lehetővé.

A terv két esztendővel a nagy árvíz után az önkormányzatok számára kiírt KEOP „Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések” című pályázat keretében elkészült a Hernád bal partján elhelyezkedő települések közül Szentistvánbaksa (1,3 kilométer), Nagykinizs (2 kilométer), Hernádkércs (1,9 kilométer) és Hernádkak (0,9 kilométer) térségében.

Az ÉMOP-pályázat keretén belül Sátoraljaújhely város területén a Ronyva-patak kiépítése, valamint árvízvédelmi fal építése történt meg 1103 méter hosszban.

A Ronyva-árapasztó ág mentén árvízvédelmi fal épült összesen 841 méter hosszban, valamint a mederrendezés és depóniamagasítás is történt, illetve összesen 712 méter hosszban árvízvédelmi fal épült.

A főút lett a körtöltés

2013-ban az ugyancsak az önkormányzatok számára kiírt KEOP „Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések” című pályázat keretében a felsődobszai (2,6 kilométer) és az ócsanálosi (1,9 kilométer) körtöltés kivitelezése fejeződött be.

Egy esztendővel később Sajóecseg településen készült el a körtöltés, és megépült a rásonysápberencsi és az alsógagyi záportározó a Vasonca-patakon.

Ugyanebben az évben hosszabbították meg a Miskolc Csorba-telep körtöltését 238 méteren, mellyel az egész ipar- és lakóterület árvízvédelmi biztonsága nőtt.

A következő esztendőben épült meg az M30-as autópályát a 26-os számú főúttal összekötő, Miskolc északi elkerülő útszakasz (306. számú út), amelynek keretében több, az érintett terület árvízi biztonságát növelő árvízi létesítmény is elkészült.

Megépült az árvízvédelmi töltésként is funkcionáló 2-szer 1 sávos, 5,8 kilométer hosszú Miskolc északi elkerülő 306-os számú út.

A Sajó folyó hullámtéri víz­elvezető képességének javítása érdekében kialakítottak egy 4550 méter hosszú, 120 méteres átlagos (középvízi meder) szélességű árvízlevezető vápát. A mesterségesen kialakított medren 2 híd és 2 mederátjáró épült, továbbá elkészült a 3. számú főút korrekciója, illetve az új felsőzsolcai bekötőút.

Kialakították a 3. számú főút korrekciós szakaszának bevédését szolgáló északi (375 méter), illetve déli (112 méter) árvízvédelmi töltést, mely a 3. számú főközlekedési út töltése és a felsőzsolcai körtöltés közötti kapcsolatot teremtette meg.

Új, 2-szer 1 sávos Sajó-híd épült, és a mederrendezést is végrehajtották a folyó 57,420 kilométerszelvényében, amelyen keresztül csatlakozik a 306-os számú út a miskolci Repülőtéri úthoz.

Kialakították az Arnót község árvízi biztonságát hosszú távra megteremtő 3,3 kilométer hosszú árvízvédelmi körtöltést is.

Mértékadó árvízszint

Ugyanekkor készült el KEOP-pályázat keretében a Sátoraljaújhely városát védő Bodrog jobb parti 4,6 kilométeres töltés.

Megerősítették továbbá a Taktaközt védő jobb parti, 8,4 kilométeres töltést. Szintén elkészültek a bodrogközi (Tisza jobb parti és Bodrog bal parti) töltések is 21,1 kilométeren.

Az elmúlt évben is voltak még árvízvédelmi fejlesztések a megyében: a Közép-Tiszán KEOP-pályázat keretén belül készültek el a tiszai árvizek ellen védő Rima- és a Csincse-patakok mentén lévő árvízvédelmi töltésszakaszok 8,5 kilométer hosszúságban.

Valamennyi árvízvédelmi fejlesztés alapja a 2010-es árvíz nyomán kialakult mértékadó vízszint, és a cél, hogy többé ne fordulhasson elő a 2010-eshez hasonló pusztító áradás.

(A borítóképen: Kétszáznál több ház esett áldozatul Alsózsolcán)

Kapcsolódó cikk: