Kötött pályán siklani fel a hegytetőre

Tíz év után ismét a közbeszéd része lett a belvárost és a történelmi Avas tetejét összekötő közvetlen közlekedési kapcsolat megteremtésének gondolata. Legutóbb egy lakossági fórumon mondta azt Szunyogh László főépítész: „fontos, hogy bekössük az Avast a belváros életébe, ehhez meg kell építenünk a siklót, amiről már évtizedek óta szó van”.

Ferde villamos

Egy évtizede Simon Gábor akkori belvárosi biztos jelentette be a tervet: a belváros felől az Avas tetejére a fővárosi fogaskerekűhöz hasonló úgynevezett ferde villamost akarnak. Nem elsősorban turisztikai attrakció lenne, hanem a városi tömegközlekedés része is. Miután az avasi buszvégállomást a kilátóhoz költöztették volna, a lakótelep felől érkezőknek egy átszállással vált volna lehetővé a belváros felé eljutás. Bár készültek tervek – például a lehetséges nyomvonalakról, a szóba jöhető technikai megoldásokról, és volt némi vita, még internetes urbanista véleményformáló fórumokon is (lásd keretes írásunk), de végül nem jutott el a megvalósításig.

Mi indokolja akkor, hogy megint előkerüljön ez az elgondolás? Megkeresésünkre Szunyogh László történelmi összefüggésekbe helyezte a megváltozott körülményeket.

Eszerint a történelmi Avasra nem véletlenül épült körülbelül ezer pince: a környéknek komoly, a szőlészkedéshez, majd a borászkodáshoz kapcsolódó szerepe volt.

A szőlő kipusztultával, a borkereskedők eltűntével, majd a polgári hagyományok hanyatlásával, megszűnésével az Avas ilyen funkcióját veszítette. Egy ideig vigalmi negyedként élte túl a változó időket.

Mielőtt megtörne a lendület

Civil kezdeményezésre éled újra napjainkban az öreg Avas – a fejlődés irányait olyan programok mutatják, mint a Borangolás, a Kvaterka, a Fröccsfesztivál vagy az Utánam, Srácok! Fesztivál. Az Avas nyújtotta turisztikai lehetőségeket felismerte az előző városvezetés is, így indultak az európai uniós költségvetési ciklushoz igazodó fejlesztések: a felszíni csapadékvíz elvezetésének megoldása, a kilátó, a lépcsősorok felújítása, rekreációs park építése – összegezte a főépítész.

– Fontos lenne, hogy amíg tart az aktuális beruházások lendülete, megoldást találjunk két alapproblémára. Azaz legyen állandó jelenlét, és biztosítsuk a feljutást az Avas-tetőre, bármilyen közlekedési eszközzel. Az előbbi bátorításában és segítésében is vannak lehetőségei az önkormányzatnak, az utóbbi viszont nem civil kezdeményezésre megvalósítható beruházás, ebben tehát nemcsak lehetőségeink vannak, de felelősségünk is. Az eddig készült tervek igazán komoly szintig nem jutottak. Akár sikló, akár függővasút vagy más lenne a megoldás, a lényeg, hogy turisztikai látványosságnak kell lennie, az utasoknak rálátással a városra. Másrészt ha az Avas-tetőn lenne közlekedési kapcsolat a buszpályaudvarral, a sikló a tömegközlekedés része is lehetne.

Felvetettük: az Avasra most is fel lehet jutni. A sikló a gyalogosforgalmat vonná el, terelné a kötött pálya felé, miközben valójában az látszik a kívánatosnak, hogy minél többen keressék fel a sorokat, ahol már most is zajlik az élet.

Szunyogh László nem lát ellentmondást: az Avas-tetőre feljutók gyalogszerrel ereszkedhetnének alá, érintve akár a vigasságot kínáló helyeket, akár a hegy szakrális tereit, a műemléki temetőt, a református templomot, a haranglábat. Emlékeztetett: a sikló önmagában is lehet olyan látványosság, aminek a forgalmát majd a hegyoldal pincéi, borházai élvezik.

Megkérdeznék a közösséget

A főépítész az elkötelezettsége mellett azt is hangsúlyozta: erre a beruházásra jelenleg nincs forrás, de szeretné, ha megtalálnák a lehetőséget rá.

A tervezést nem csak a felmérés előzné meg, hogy a helyi közösségben mekkora támogatottsága van ennek az ötletnek.

A várható forgalomra vonatkozó számításokkal is rendelkezniük kell, és megoldásra vár további forgalmi kapcsolódások megteremtése is, így például, hogy hol parkolhatnak a belvárosban az Avas – és esetleg a sikló – miatt érkezők turistabuszai.

Ötvenen, kétszázhetvenkét méteren

Az avasi sikló önálló szócikkel rendelkezik a Wikipédián. Legutóbb 2020. június 23-án módosították.

Itt az olvasható, a 2010-es tervekre utalva, hogy a belvárosi végállomást a Papszer u. 2. alatti ingatlan területére tervezik, a közbülső állomást a Latabár sorra, az avasi végállomást pedig a kilátótól keletre, ahová a tervek szerint az avasi buszpályaudvar is átkerül. Így a sikló nemcsak idegenforgalmi szempontból játszana szerepet, hanem – mint legrövidebb út a negyvenezres lakosságú lakótelep és a belváros közt – a tömegközlekedésbe is bekapcsolódna. A tervezett sikló vonalhossza 272 méter lenne 53 méter szintkülönbségen, a jármű 50 fő befogadóképességű, és 10 kilométer per órás sebességgel haladna.

A kritikák között felmerült, hogy egyik megálló környéke sem vonz tömegeket, az alsó megálló környékéről a plázák megépültével eltolódott a városközpont keletebbre (ezen a városvezetés az úgynevezett Főutca Pláza Projekt keretén belül kíván változtatni), a jelenleg az avasi városrész és a belváros közti közlekedést biztosító 35-ös busz pedig mindössze tíz perc alatt teszi meg a távot a két városrész közt (a sikló menetidejének két percébe nem számolták bele a végállomásáig eljutást és az átszállásokat). Nem tisztázott a sikló szerepe sem, turistalátványosságként haszna az előbbiek miatt vitatott, tömegközlekedési eszközként viszont messze nem képes egy ekkora városrészt ellátni.

(A borítóképen: Drónfelvételen az Avasi kilátó és a belváros. Sikló kötné össze őket)