Magasabb fokozatra kapcsol az egyetem

Új, történelmi jelentőségű korszakba lépett Északkelet-Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye, megyénk egyetlen egyeteme augusztus 1-jétől. Jogi értelemben magánegyetemmé vált, alapítványi fenntartásba került, melyet az állam finanszíroz.

A hallgatók a változásból nem igazán éreznek majd semmit. A közel másfél ezer dolgozó közalkalmazotti státusza megszűnt, de kedvezőbb helyzetbe kerültek, mint egy, A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonyban.

A modellváltás sokszor emlegetett előnye, hogy az egyetem saját bevételre tehet szert, vállalkozásba foghat, és részesedést is szerezhet. Ami viszont ennél is fontosabb: szintet szeretne lépni, magasabb fokozatba kapcsolni, mert ahogy a megválasztott rektor, prof. dr. Horváth Zita fogalmazott az Északnak adott interjúban: a veszély nem a változásban, hanem a mozdulatlanságban van. A Miskolci Egyetem egyik legfontosabb célja, hogy régióközpontként segítse a gazdasági fejlődést, egyúttal maga köré gyűjtse a meghatározó gazdasági szereplőket.

2020. május 28-án azt nyilatkozta, hogy az volt élete egyik legfontosabb napja, mert nincs annál nagyobb elismerés, mint hogy ott jelölte a szenátus rektornak, ahol hallgató volt, és ahol a tudományos pályája is elindult. Volt azóta másik legfontosabb nap?

Talán a hétfő, augusztus 3-a, amikor a Miskolci Egyetem vezetőjeként munkába álltam. Reggel 8-tól este 10-ig dolgoztam. A szenátusi döntés azonban rendkívül felemelő érzés volt. És nem azért, mert két jelölt közül engem választottak, hanem azért, mert meg­győző többséggel támogatták a rektori pályázatomat.

Mi az, amelyet mint volt felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hasznosítani tud rektorként?

Kezdjük a tudással. Egy adott pozícióhoz hozzátartozik a tanulási folyamat. Végigmentem az oktatói karrier különböző fokain és az egyetemi vezetői fokokon, amelyek egy intézmény irányításába engednek betekintést. Voltam tanszékvezető, intézetigazgató, dékánhelyettes, dékán, általános rektorhelyettes. Ez nem azért volt fontos, mert egyre magasabb pozícióba kerültem, hanem azért, mert egyre magasabb rálátásom volt a felsőoktatásra. Felülről látni a felsőoktatás finanszírozási, képzési, kutatási rendszerét, működési mechanizmusát óhatatlanul ad egy tudást akkor is, ha csak eltölt az ember ott pár évet. De én úgy töltöttem el, hogy meg akartam érteni, amit csináltam. Most, hogy újra itt vagyok a Miskolci Egyetemen, azt jelenti, hogy egy más szemüvegen keresztül nézem saját magunkat: mind belülről, mind kívülről, mind felülről. A kapcsolatrendszert tekintve, szinte biztos, hogy az száz százalékban nem tud megmaradni, mert a világ ilyen. De egyelőre úgy érzem, hogy tudom, kitől kell segítséget kérni.

Fokozatváltás és modellváltás. Mit jelentenek ezek a mostanában gyakran használt fogalmak?

Fokozatváltás a felsőoktatásban címmel az első felsőoktatási stratégiát 2016-ban elfogadta a kormány. Az ehhez rendelt cselekvési tervet folyamatosan valósítja meg a szaktárca. A modellváltás ebben a 2016-os dokumentumban már leírásra került a legfőbb stratégiai irányokkal. Ilyen a versenyképes felsőoktatás, a gazdasági fejlődést szolgáló egyetemek, a kisugárzó innovációs ökoszisztéma, a katalizátorszerep, a nagyobb magántőke bevonásának szükségessége. Bizonyos elemek már meg is valósultak, például a duális képzés, 2016-ban megtörtént a szakok felülvizsgálata, új ösztöndíjak kerültek bevezetése.

Mit jelent a modellváltás a Miskolci Egyetem életében?

Az intézmény magánegyetemmé válik, melyet az állam támogat. Az eddig kapott állami támogatást ezután is meg fogjuk kapni. Azok a hallgatók, akik eddig is államilag finanszírozott képzésben vettek részt, ezentúl is ilyenben fognak részt venni. Akik most felvételiztek, és elérik azt a ponthatárt, akkor be fognak kerülni államilag támogatott képzésbe. Ha jól tanulnak, tanulmányi ösztöndíjat kapnak, a szociálisan rászorulók részesülnek támogatásban. A hallgatók életében változás nem lesz érezhető.

Az egyetem dolgozóiban bizonytalanság merült fel, hiszen a közalkalmazotti törvény hatálya alól átkerülnek A munka törvénykönyvének hatálya alá. Elkezdődött a szerződések módosítása?

Sőt, már meg is történt. Augusztus elsejével már nem vagyunk közalkalmazottak. A szakszervezettel olyan megállapodást kötöttünk, hogy a közel másfél ezer dolgozó ne érezze azt, hogy nincs biztonságban. Elértük, hogy tízzel több fizetett szabadnap jár az egyetem dolgozóinak, mint amit A munka törvénykönyve előír. A kormány jóvoltából 2021 és 2022 januárjától 15-15 százalék bérfejlesztés is jár.

A korábbi egyetemi szervezet hátránya volt, hogy vállalkozási tevékenységet nem folytathatott, saját bevételszerző képessége korlátozott volt. Mi változik?

Az egyetem egész területe eddig állami tulajdonban volt, és az egyetem vagyonkezelésbe kapta. Ez most a Miskolci Egyetemé. Ha valakinek van egy ingatlana, akkor azzal neki kell gazdálkodnia. Ez nagyobb felelősséget jelent, de nagyobb lehetőséget ad. Ha vannak szabad kapacitásaink, például vannak irodáink, egy kedvező ajánlat esetén könnyebben adhatjuk bérbe. Ez bevételt jelent. Rugalmasabban kezelhetjük a vagyonunkat, sokkal inkább tudunk maradványt képezni, sokkal jobban tudunk vállalkozási tevékenységet folytatni, amit eddig állami egyetem számára a felsőoktatási törvény megtiltott. Nem áll szándékomban, de akár hitelfelvételben is gondolkodhatunk. Ha pedig van egy olyan vállalkozás, amelynek a tevékenysége beleillik abba a jövőképbe, akkor tulajdonrészt is szerezhetünk.

Az egyetemen több olyan laboratórium is van, ahol különböző vizsgálatokat is el tudnak végezni a kis- és középvállalkozások számára.

Pontosan ez a cél. Erre fog például létrejönni a Tudományos és Innovációs Park, amellyel ténylegesen innovációs ökoszisztémává válhatunk. És mi szolgáltatunk vagy úgy, hogy megrendelik tőlünk a kutatás-fejlesztést, vagy úgy, hogy használhatják a laborjainkat. Az is opció, hogy startup- vállalkozások számára helyet biztosítunk.

Feladatként fogalmazta meg dr. Varga Judit miniszter asszony, az egyetemi alapítvány kuratóriumának elnöke, hogy az intézmény a gazdasági élet szereplőit támogatja, segíti a magyar gazdaság fejlődését. Mikorra tervezi a találkozókat a gazdasági szereplőkkel?

Egyfolytában tárgyalok a gazdasági szereplőkkel. Az természetes, hogy a megyebeli cégekkel jó kapcsolatom van. De folyamatosan találkozom akár megyén kívüli cégekkel is, amelyek felé próbálom az egyetemet érdekessé és érdekeltté tenni.

A múlt héten Miskolcra látogattak Debrecen, Nyíregyháza és Szolnok városvezetői a Creative Region projekt keretében. Milyen feladata lesz ebben az egyetemnek?

A Creative Region egy 2030-ig tartó fejlesztési elképzelés azért, hogy egész Északkelet-Magyarország tudjon fejlődni. Több területet érint. Gazdaságfejlesztést, a kultúrát, a közlekedési infrastruktúrát, Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc–Szolnok együttműködését, a kapcsolódó határon túli területeket. Előkészítettünk egy 700 oldalas dokumentumot, én vezetem a társadalmi-innovációs munkacsoportot, amelyet viszek majd tovább a rektori munkám mellett is. Ebben a munkacsoportban az oktatási, kulturális, felzárkóztatási, sporttémákkal foglalkozunk. Augusztus 31-éig kormány-előterjesztést kell készítenünk. A Miskolci Egyetemnek mint Északkelet-Magyarország meghatározó egyetemének komoly szerepe lesz.

A Miskolci Egyetemnek régiós szerepe meghatározó. A felvettek 80 százaléka az észak-magyarországi régióból jön. Mit tesz az egyetem azért, hogy a végzettek itt maradjanak?

Az Oktatási Hivatal diplomás pályakövetési rendszere szerint a Miskolci Egyetemen végzettek általában itt maradnak. Ha a gazdaságfejlesztés révén szintet tud lépni, akkor van miért itt maradnia a fiatalnak. Azt határozottan állítom, hogy sokkal rosszabb helyzetben lenne a megye és a térség is, ha a Miskolci Egyetem nem lenne itt.

Gazdaságfejlesztésről beszélgetünk. Felmerül a kérdés, hogy egy alapvetően bölcsész rektor olyan területekkel foglalkozik, mint környezetvédelem, autóipar, informatika, Ipar 4.0. Összeférnek ezek a területek?

Ebből is látszik, hogy mi mindenre jó a bölcsészet. Bölcsészként nekem nem az a dolgom, hogy elmagyarázzam, hogy mi a különbség a 4G és az 5G között. Azt kell tudnom, hogy kit kell megkeresnem, hogy itt 5G legyen.

A demográfiai folyamatokat tekintve már kérdezték öntől, mi a terv arra, hogy egyre kevesebb az egyetemre jelentkező fiatal. Említette, számít azokra, akik életük végéig szeretnének tanulni, mert a mai világban egyetlen diploma kevés. Készen állnak erre az egyetem oktatói?

Fel kell gyorsulnunk. A tudás megvan, de abban van mit fejlődnünk, hogy ezt a tudást hogyan adjuk el. Komoly felmérést kell végeznünk a kapcsolati hálónkban lévő cégeknél, hogy nekik mire van szükségük. Most az egyetem megpróbálja azt a tudást eladni, ami van, de szerencsésebb lenne azt kérdezni, hogy a piacon mire van szükség, és ehhez kell rendelnünk a képzéseinket.

A veszély nem a változásban van, hanem a mozdulatlanságban, mondta egyszer.

Ezt így is gondolom.

De a változás mindig nehéz. Az egyetem esetében egy nagy szervezetet kell „beindítani”. Dr. Varga Judit azt nyilatkozta, nagy munkára számít.

Nagyon nagy munkára. Tudatosítanunk kell az oktatókban, hogy a teljesítményünket egyénileg és közösségi szinten is fokozni kell. Azon kell elgondolkodnunk, hogy mit kell azért tennünk, hogy hatékonyak legyünk. Változtatnunk kell az eddigi munkaintenzitáson. Lehet, hogy semmi gond nem lett volna, ha maradunk állami egyetem, de azzal a nehézségi nyomatékkal, amellyel eddig működött az intézmény, nem tudunk a XXI. században hatékonyak lenni.

A hatékonyság miben mérhető?

Például, hogy mi keressük a kapcsolatot a cégekkel. Megkapjuk a megrendelést, megnézzük, hogy tudjuk-e teljesíteni, elvégezzük a költségelemzést, válaszolunk, szerződést kötünk.

A nyelvtudás kulcskompetencia, hangsúlyozta a pályázatában. Májusban döntött úgy a kormány, hogy nyelvvizsga nélkül is megkaphatják az államvizsgázott fiatalok az oklevelüket. Korábban a Miskolci Egyetemen is több ezer hallgató azért nem kapott diplomát, mert nem volt nyelvvizsgája. Az Észak rákérdezett, hogy hogyan zajlik a nyelvoktatás az egyetemen. Azt a választ kaptuk: nincs kötelező nyelvoktatás.

Sajnos sehol sincs. Szeretnék olyan kurzusokat is elindítani, amelyek a munkaerőpiaci kompetenciákat segítik, és ennek egy markáns eleme a nyelvtudás. Nyelvvizsga nélkül az esélyét sem szerzi meg a hallgató annak, hogy diplomás munkakörben dolgozzék. Nem lehet valaki versenyképes a munkaerőpiacon nyelvtudás nélkül. Azt szeretném, hogy ne kerüljön ki egyetemünkről hallgató piacképes nyelvtudás nélkül.

És ehhez van humánerőforrás?

A humánerőforrás itt van, de ki kell pillantanunk a karos és a szakos logikából, és megértenünk, hogy vannak összegyetemi érdekek.

Cél a nemzetközi kapcsolatok erősítése is, mondta az egyetemi kuratórium elnöke. Jelenleg erősnek tűnik a német, az ukrán, a román, a lengyel, a szlovák vonal. Merre várható elmozdulás?

A kínai vonalat kell erősítenünk. Szeretném megduplázni a külföldi hallgatók számát. A gond, hogy az angol nyelvű képzéseink mesterszakok, és nincs orvosképzésünk. Szeretnénk megnyerni neves külföldi professzorokat, hogy publikáljanak együtt a mi professzorainkkal. És fontos lenne, hogy az oktatóink is tudjanak külföldön publikálni.

A Miskolci Egyetem szerepelt a QS Top Universities listáján. Más magyar egyetemek évek óta jobb helyen vannak, mint a Miskolci Egyetem. Hogyan értékeli ezt az eredményt?

Sokan elfelejtik azt, hogy 29 ezer felsőoktatási intézmény van a világban, és benne lenni az első 800-ban, az mindenképpen eredmény. De az egyetemnek egy forinttal sincs több azzal, hogy szerepelünk világrangsorokon. Ez leginkább azt a célt szolgálja, hogy külföldön láthatóbban jelen tudunk lenni.

Augusztus 1-jétől bekapcsolódott az egyetem vezetésébe. A rektor továbbra is dr. Torma András. Párhuzamosság van?

A megválasztott rektori ciklusom 2021. február 12-én kezdődik. Augusztus 1-jétől új modellben működik a Miskolci Egyetem, és ez együtt jár a középtávú és hosszú távú stratégiák kidolgozásával. Dr. Torma András rektor úr és az egyetemi alapítvány kuratóriumának az elnöke is úgy gondolta, hogy elismerve a rektor úrnak az eddigi munkáját, a jövőt célszerűbb a megválasztott új rektorral tervezni. A rektor úr benyújtotta köztársasági elnök úrhoz a lemondását, és kinevezett általános rektorhelyettessé, aki a rektori szék átmeneti betöltetlensége esetén rektori hatáskörben viszi az ügyeket.

Minden városvezető, politikus el szokta mondani, hogy együtt kíván működni az egyetemmel. A Miskolci Egyetem is együtt kíván működni a politikusokkal?

Egy vidéki egyetem vezetője nem teheti meg, hogy annak a városnak és annak a megyének a vezetőivel, amelyben ő az egyedüli mint felsőoktatási intézmény, ne tartson kapcsolatot. Az egyetem az értelmiség megtartó bázisa, a társadalmi-gazdasági fejlődés katalizátora. És nem is nagyon szeretném, hogy térségfejlesztési ügyekben az egyetem megkérdezése nélkül szülessenek döntések.

(A borítóképen: Prof. dr. Horváth Zita egykor a Miskolci Egyetem hallgatója volt, itt teljesedett ki a tudományos pályája is, és mostantól ő vezeti az intézményt)