Átírt dalt énekeltek az osztályfőnöknek

Ha nem lenne koronavírus-járvány, akkor novemberben szinte minden héten szalag­avató ünnepséget tartana egy-egy középiskola. Ezt azonban most nem tehetik, és ahol már korábban megszervezték, ott sem volt az igazi.

A Miskolci Magister Gimnáziumban október elején rendezték a szalagavató ünnepséget, tudtuk meg Zemlényi Attilától, az iskola igazgatójától. Mint mondta, azért is hozták előre, mert tartottak attól, hogy a járvány miatt ismét bevezetik a digitális oktatást. Így is szigorú szabályokat kellett betartanunk.

A szülők nem vehettek részt az ünnepségen, a diákok és tanárok végig maszkban voltak és tartották a kellő távolságot.

– De legalább a diákoknak van szalagjuk – jegyezte meg az igazgató. – A gimnáziumi hagyományok a fiatalság legszebb emlékei. Az rendkívül szomorú, ha valakinek nincs szalagavatója, ballagása, szerenádja, végzős bálja, hiszen ezek az ifjúkor legszebb pillanatai. Nem volt igazi az októberi szalagavató sem, mert nem lehettek ott a szülők, nem adtak elő műsort az osztályok, és a tánc is elmaradt. A búcsúztató és a búcsúbeszéd után én is mondtam egy-két gondolatot. A hangulat tulajdonképpen családias és intim volt, de kicsit szomorú, hiszen sok mindent el kellett engedni a hagyományokból – fogalmazott az igazgató.

Hozzátette: a szalagavatójuk legszebb pillanatait filmre vették, és kitették a közösségi oldalukra.

Egyórás volt

Pelsőczi Balázs, az MSZC Berzeviczy Gergely Technikumának végzős diákja. Neki ugyan volt szalagavató ünnepsége, de közel sem olyan, mint a korábban végzett osztályoknak.

– Az iskola próbálta menteni a menthetőt, azonban a mi ünnepségünknek teljesen más volt a hangulata, mint a korábbiaknak. Részt vettem azokon is, így meg tudom ítélni a különbséget. Nekünk osztályonként tartották a szalagavatót az egészségügyi szabályok miatt. Az irodalmi műsor és a beszédek után következett a szalagtűzés. Ezután adhattunk volna egy kis műsort, de a helyszín sem volt ehhez megfelelő, ezenkívül végig maszkban és kesztyűben kellett lennünk. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy átírtunk egy dalt, és azt énekeltük el az osztályfőnöknek. Korábbi években az ünnepség 4-5 óra hosszáig tartott, a miénk lezajlott egy óra alatt. Három kamera vette a történteket, és este 6-kor már nézhették is otthon a szülők a felvételt – idézte fel az eseményeket Balázs.

Hozzátette: az osztály kicsit „kiborult”, hogy nem lehetett hagyományos szalagavatójuk, de annak örülnek, hogy valami mégiscsak volt.

(A borítóképen: Pelsőczi Balázs (középen) az osztálytársaival a szalagavató ünnepségen)