Beszéljünk minél többet a jó szóról

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal éléről idén nyugdíjba vonult Demeter Ervint szeptember 10-én Alakszai Zoltán váltotta. Az új kormánymegbízottal többek között arról beszélgettünk, hogyan látja a közigazgatást, milyen egy volt miskolci politikusnak megyei hivatalt vezetni, illetve hogy az elmúlt négy hónapban megbirkózott-e a váltás és a járvány adta feladatokkal?

Hogyan élte meg a kinevezését? Milyen érzésekkel vágott bele ebbe a felelősségteljes munkába?

Viharedzett vagyok már, nem először kaptam és vállaltam el nagy feladatot. A megbízatást miniszterelnök úrtól kaptam, megtisztelőnek érzem, hogy munkatársaimmal az államot képviselhetem a megyében. Csak a felelősséggel törődöm, amit ez rám ruház, hogy a legjobb tudásom szerint lássam el a munkám.

A hivatali működésről Márai Sándor a Füves könyvében úgy fogalmazott, hogy „A legjobb hivatalnok és a legtökéletesebb hivatal az, amely s aki nem zavarja túlságosan az életet”. Az ön első munkanapjáról szóló, közösségi fórumon tett bejegyzésében pedig az áll: „Nyitott kormányablak”. Mit akart üzenni ezzel a két szóval? Mit képvisel a megye első számú hivatalának vezetőjeként?

Saját krédómat fogalmaztam meg. Azt, hogy egy hivatal is szolgáltat, megoldásokat kell kínálnia segítő, nyitott hozzáállással. Számos olyan új kihívással kerültünk szembe ebben az évben, amelyre az egész világon senki nem tudott felkészülni. A koronavírus-járvány olyan, száz­évente előforduló problémahalmazt okozott mind a társadalom, mind a gazdaság, mind az egyéni személyes kapcsolatok területén, amelyekre csak akkor tudunk megfelelő választ adni, ha nyitottan állunk a megoldásokhoz. Például, ha szűken értelmezte volna a kormányhivatal a feladatát a járvány kezelésében, nem tudtunk volna egy hét alatt tizenkétezer embert tesztelni a megye oktatási és szociális intézményeiben.

A rugalmasság jó próbája lehetett a nemrégiben befejeződött csoportos tesztelés. Milyen együttműködési készséget tapasztalt például az önkormányzatok részéről?

Abszolút pozitív volt a hozzáállás. Minden polgármester és önkormányzat igyekezett a maga eszközeivel hozzájárulni a tesztelés sikerességéhez, ami nagyon komoly logisztikai feladat volt, hiszen közel 700 helyszínre kellett eljutni egy hét alatt. Köszönettel tartozunk ezért valamennyi résztvevőnek, polgármestereknek, polgárőröknek, védőnőknek, a teszteket végző orvostanhallgatóknak, akik megindító elkötelezettséget tanúsítottak a hivatásuk iránt. De mindenekelőtt köszönöm kollégáimnak a helytállást.

Még ez előtt, október elején számolt be arról, hogy végiglátogatta a megye valamennyi, 16 járási hivatalát. Mit tapasztalt?

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal az ország egyik legnagyobb közigazgatási szervezete, közel 2700 ember dolgozik a kötelékében. Fontosnak tartottam, hogy megismerjem ennek a kiterjedt szervezetnek a helyben végzett munkáját. A fejlődés nem állhat meg, ráadásul – mint már említettem – új kihívások is vannak. Pozitív, hogy rendkívül nagy elkötelezettséget látok a kollégáimban. Felkészült szakemberek, komoly hivatástudattal. Jók a benyomásaim. Rendkívüli vívmánya az elmúlt tíz év közigazgatási fejlődésének, hogy kialakultak a járások. A kormányablakok és ügyfélszolgálatok révén az állam közelebb került az állampolgárokhoz, jelen van a kistelepülések életében is. Csak egy példa erre a Cigándon létrehozott járási központ, aminek áttételesen olyan nem várt pozitív hatásai lettek, mint a demográfiai helyzet javulása. Gondoljunk bele: ha ezeken a területeken sem lenne jelen az állam, milyen jövőt és perspektívát tudnánk nyújtani a kistelepüléseken élőknek?

A hivatal tehát a jelenlétével is segít a gazdasági, társadalmi, szociális különbségek csökkentésében. Milyen feladatot vállalhat még magára?

Rengeteg ügy fut be hozzánk akár a foglalkoztatás, akár a családtámogatás, akár a szociális ellátások témakörében. Azon kívül, hogy a hivatali csatornákon jelezzük az ágazati döntéshozók irányába, milyen kihívásokkal küzdenek az itt élők, részt veszünk például a gazdaságfejlesztési lehetőségek feltérképezésében is, így hozzátesszük a magunk tudását egy-egy befektető megnyeréséhez. Segítséget nyújtunk bármely településnek, amelyik ezt igényli, akár a megyeszékhely Miskolcnak is. Minden minisztériummal kapcsolatban vagyunk, adatokat szolgáltatunk, javaslatokat teszünk. Jómagam a hivatali kereteken túl is megpróbálok mindent megtenni, hogy segítsem a térséget, hiszen miskolci vagyok. Ez nem a munkaköri leírásomban van, hanem a szívemben.

Miskolc fejlődését segíteni nem pártpolitikai kérdés, ezt továbbra is minden erőmmel megteszem – Alakszai Zoltán

Ha már szóba került Miskolc: ön a képviselő-testület Fidesz-frakciójának vezetőjeként köszönt el augusztusban a várostól. Hogyan alakult a kapcsolata a város vezetésével?

Attól, hogy kormánymegbízott lettem, nem lettem más ember, és nem is gondolok mást a várospolitikáról, mint korábban. Nem a pozíció határozza meg, hogyan gondolkodik az ember. Hivatalvezetőként jogszabályban rögzített együttműködési és munkakapcsolatom van a megye minden választott vezetőjével, ez alól Miskolc sem kivétel. Ennek a feladatomnak maximálisan eleget teszek, és szerintem ezt a városvezetés is alátámasztja.

E szerint érkezik önhöz kérés Miskolc részéről városi ügyek megoldásában?

Természetesen. Legutóbb például gazdaságfejlesztési témában kért tőlünk segítséget polgármester úr a foglalkoztatás, illetve munkaerőpiaci adatok vonatkozásában. Ezt soron kívül megadtuk. Miskolc fejlődését segíteni nem pártpolitikai kérdés, ezt továbbra is minden erőmmel megteszem.

Elődje terveztetett egy kormányzati negyedet a miskolci belváros peremére, aminek megépítése elmaradt. Önnek lesz lehetősége a megvalósításra?

Van elképzelésem erről, és azon vagyok, hogy ez a koncepció meg is valósuljon.

Bővebben?

A kormányzati negyed egyik központi épületének eltervezett ITC-székház jelenlegi állapotában seb a város szívében. Ezt a sebet mielőbb be kell gyógyítani. A terület funkciójáról széles körben zajlanak az egyeztetések.

A megyében Tokaj-Hegyalja kiemelt fejlesztési területté vált, mintegy 150 milliárd forint forrást ígértek a térségnek. Számíthatunk arra, hogy más kistérség is ekkora kormányzati figyelmet kapjon?

A tokaji márkanév világszerte ismert, ezért a térséget ennek az értéknek megfelelően kell kezelni. Nemzeti kincs, így logikus döntés a fejlesztése. De hozzá kell tennem, hogy az egész megye, sőt az egész Észak-Magyarország régió komoly forrásokhoz jut a következő években a Kreatív Régió fejlesztési stratégia keretében. Az elmúlt tíz év munkája segít eljutni oda, hogy a fejlesztések elérnek egy olyan kritikus tömeget, amely látványos és érezhető fejlődést hoz a megyének, és már magától újakat generál. Soha nem voltunk ilyen közel ehhez.

Annyi új kihívásról beszélt, hogy csak a közeljövőről kérdezem. Sokan úgy gondolják, hogy a koronavírus-járvány után már semmi nem lesz ugyanolyan, mint régen. Ön szerint mi változik? Mik lesznek az előttünk álló évek témái?

A következő időszakban sokat kell majd beszélnünk a tudásról és a tudományról, a technikáról, a kihívásoknak való megfelelésről, az egészségünk megóvásáról. Amit most, a karácsony közeledtével a legfontosabbnak tartok, az, hogy beszéljünk minél többet a jó szóról. Azt gondolom, hogy a járvány után többet kell foglalkoznunk a személyes kapcsolatok újrarendezésével és helyreállításával, és ehhez a jó szó az, ami hozzásegít.

(A borítóképen: Az elmúlt tíz év munkája segít eljutni oda, hogy a fejlesztések elérnek egy olyan kritikus tömeget, amely látványos és érezhető fejlődést hoz a megyének, és már magától újakat generál)