Karácsony, kisebb körökben

Az idei rendhagyó karácsony lesz, mert a külföldön élő rokonok, barátok többségében nem utaznak haza az ünnepekre. Sok esetben a magyarországi hozzátartozók sem tudnak együtt karácsonyozni, mert veszélyeztetett korúak a nagymamák és a nagyapák. Az idősek készületéről és érzéseiről beszélgettünk miskolci nyugdíjasokkal, lapunk rendszeres megszólalóival.

Szűk körű ünnep

– A járvány miatt sajnos az idei évben nem jön össze a család. Karácsony első napján a fiamék eljönnek hozzám ebédelni, szombaton pedig én megyek hozzájuk, és hárman leszünk – mondta Czimer Sándorné nyugalmazott rádiótechnikus. – Húslevessel, töltött káposztával és bejglivel várom őket, de valószínűleg a menyem is hoz majd valamit. Délelőtt általában elmegyek istentiszteletre, aztán a szenteste meghitten, beszélgetéssel telik. Régen még az unokák is hazajöttek, de mivel veszélyeztetett korban vagyok, ezt most nem mertük megkockáztatni. A lányomék Németországban élnek, velük sem tudunk találkozni. Elfogadtam, hogy ez most ilyen élethelyzet és betartok minden szabályt, mert félek a koronavírustól. Viszont egy kicsit fáj a szívem, mert máskor legalább karácsonykor összejött a család. Nálunk mindenki zenész, és konkrétan szent­estén általában nincsen koncert. Skype-on persze fogunk beszélgetni, de az nem olyan, mint ha személyesen találkoznánk. Persze a karácsonyfa-állítás azért így sem marad el.

Még bizonytalan

Annak ellenére, hogy még nem tudják, mennyien lesznek, a családtagok már várják a karácsonyt.

– Az egész család nagyon készül az ünnepre, de még bizonytalanságban vagyunk azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek el tudnak-e jönni – számolt be Szabóné Nagy Julianna nyugdíjasklub-vezető. – Egyik lányom és családja Budapesten él. Ők karácsony másodnapján szoktak meglátogatni, de lehet, hogy most nem fognak. Viszont a miskolci lányomék és három kis unokám szentestén biztosan benéznek egy rövid időre. Ha összejön a nagy család, akkor tizenegyen vagyunk. A karácsonyi vacsora halászlé és rántott hal szokott lenni, süteménynek bejg­lit, zserbót és valami sósat készítek hozzá. A többi napra húslevest főzök, valami hús­ételt, aszalt gyümölcsöt, és édességeket csinálok. A szaloncukor szintén elmaradhatatlan. A bevásárlásban a férjem segít, és a lányom is süt valami süteményt. Bár általában alig várjuk, hogy vége legyen a vacsorának és kibonthassuk az ajándékokat a karácsonyfa alatt. A gyerekek legtöbbször játékot vagy könyvet kapnak.

Szerényebb vacsora

A körülmények megváltozhatnak, de a szenteste így is meghitt marad.

– Mivel én többgenerációs családban élek, ezért talán kicsit másabb a helyzetem, mint azoknak, akik egyedülállók. Emiatt mi mint egy háztartásban élők, megtehetjük, hogy a korábbi évekhez hasonlóan együtt ünnepelünk, de természetesen csak szűk családi körben – osztotta meg a martinkertvárosi Greutter Zoltánné. – Valószínűleg a karácsonyi vacsora azonban szerényebb lesz idén, kevesebb süteménnyel. Viszont a hagyományos ételeket így is elkészítjük. Tekintettel a hatéves unokámra, aki még abban a hitben él, hogy a Jézuska hozza az ajándékokat, nagy hangsúlyt helyezünk a karácsonyfa feldíszítésére és az ajándékok becsempészésére. Általában a már jól bevált díszeket használjuk, néha egészítjük csak ki újakkal. A szentestét pedig igyekszünk csendben, békésen, nyugalomban tölteni.

(A borítótképen: Czimer Sándorné, családja társaságában)