A költségvetés Miskolcon is kell, mert a városnak működnie kell

– Úgy tűnik, hogy a rendkívüli jogrend meghosszabbításra kerül februárt követően is, ehhez alakítottuk a költségvetését – mondta az Északnak dr. Szilva István, Sajóbábony polgármestere. Rámutatott, törekszenek a beruházások kivitelezésére, főleg két energetikai projektben valósítanak meg: hőszigetelést, nyílászárókat cserélnek ki és korszerűsítik a fűtést. Foglalkoztatják a munkatársakat, az időseknek és a családosoknak járó szociális támogatásokat is biztosítják. A rendkívüli jogrendre tekintettel nem volt képviselő-testületi ülés, de a képviselőkkel és az intézményvezetőkkel egyeztettek, végül a polgármester megalkotta a költségvetési rendeletet február második hetében.

A működésre fókuszáltak

A település vezetője kifejtette: áldozatokat kellett hozniuk, ezért azt tartották szem előtt, hogy a legfontosabb és a legszükségesebb feladatokat elvégezzék, az észszerűség határain belül úgy terveztek, hogy ne kelljen olyan mértékű „kurtítást” alkalmazni, amely akadályozná a működést. Dr. Szilva István kiemelte: a járvány miatt kialakult helyzet óvatosságra intette őket. Az iparűzési adóval kapcsolatban úgy nyilatkozott: jelentős a vállalkozások száma Sajóbábonyban, de azok bevételei nem haladják meg a 4-4 milliárd forintot. És mivel 25 ezer fő alatt van a település lélekszáma, a kormánydöntés értelmében a kabinet kompenzálni fogja az adóbevételből származó kiesést. (Kormányrendelet mondja ki, hogy a 25 ezer főnél nem nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat a kieső iparűzésiadó-bevétel összegével megegyező összegben központi költségvetési támogatásra jogosult – a szerk.)

Egyszemélyi felelősség

Taktaharkány évek óta az első a megyében, ahol megalkotják a költségvetési rendeletet. Idén azonban „csak” az elsők között vannak. Dr. Szemán Ákos polgármester elmondta: januárban fogadta el a költségvetési rendeletet.

– Szempont volt, hogy a kötelező feladatokat ellássuk, a település működését ne veszélyeztessük, takarékosak legyünk, de ne legyünk fukarak – mondta dr. Szemán Ákos.

– Bizakodással tölt el bennünket az is, hogy azt az öszszeget, amellyel a kormány a vállalkozók segítését célozza, az önkormányzat visszakapja – mondta. Taktaharkányban az előkészítő egyeztetéseket már decemberben elkezdték. Rákérdeztünk: mennyire megterhelő az egyszemélyi döntés?

– Most az a rendkívüli, hogy a felelősség nem a héttagú képviselő-testület vállán van, hanem egy személyben a polgármesterén – felelte dr. Szemán Ákos.

Nem volt mire várni

Felvetettük: a költségvetési kérdéseket rendező törvény alapján március 15-éig van lehetőség elfogadni a költségvetési rendeletet, ez azt is jelenti, hogy akár várhattak is volna vele.

– Nincs mire várni, mert működni kell. Szükséges, hogy lássuk az idei költségvetési év számait, hogy tudjunk vele dolgozni. Ha nincs elfogadott költségvetés, akkor az átmeneti gazdálkodásról kell rendeletet hozni, és azt is a polgármesternek kell megtennie ebben a kivételes jogrendben – fogalmazott Taktaharkány polgármestere.

Az előírt határidőre Sárospatakon is elkészült a költségvetési rendelet előterjesztése. Aros János polgármester az Északnak elmondta: amennyiben a veszélyhelyzet feloldásra kerül, és márciusban már lehet bizottsági és testületi ülést tartani, akkor a képviselő-testület fog dönteni, ha nem lehet, akkor élve törvényi felhatalmazásával saját hatáskörben kell elfogadnia a polgármesternek. Megjegyezte: amellett, hogy az intézményeknek, cégeknek működniük kell, a város idén is rengeteg fejlesztést tervez, melyek elindításához szükség van az elfogadott költségvetésre.

– A színvonalas szolgáltatás megtartása mellett a nadrágszíj össze van húzva, minden önkormányzati intézménynél és cégnél minimális létszámmal végezzük a munkát, nálunk nincsenek szakértők, nincs több alpolgármester, nem tudunk többmilliós jutalmakat fizetni. A gazdaságosság és a racionalitás mindig a legfontosabb szempont. Örömteli azonban – tette hozzá Aros János –, hogy Sárospatakon folyamatos fejlesztéseket tudunk megvalósítani 2021-ben, amelyeknek a végösszege megközelíti a 7 milliárd forintot.

A Makovecz Imre által tervezett művelődési házra 2 milliárd forintot, a végardói fürdő fejlesztésére pedig 3 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a zempléni kisváros.

Az iparűzési adóval kapcsolatban a település vezetője arról szólt: éves szinten 470 millió forint iparűzésiadó-bevételüket most 280 millió forintra tervezik. Ugyanakkor Sárospatak is azok között a települések között van, amelyek megkapják majd a kormányzati kompenzációt. Aros János kiemelte: takarékos költségvetést terveztek, de a színvonalas szolgáltatásokra, útfejlesztésekre, járdafelújításokra idén jut majd forrás Sárospatakon.

(A borítóképen: A költségvetés elfogadásakor 2020-ban Varga Andrea Klára alpolgármester, Veres Pál polgármester és dr. Ignácz Dávid jegyző)

Miskolcnak nincs büdzséje, pedig már régen lehetne

Veres Pál polgármester a közösségi médiában tett közzé egy posztot, amelyben azt írja: „Azzal tervezünk, azzal tudunk tervezni, amink van...” Ebből arra lehet következtetni: a megyeszékhelynek még nincs elfogadott költségvetése. Kerestük kérdéseinkkel a város vezetőjét. A témára visszatérünk.

Soós Attila, a pénzügyi bizottság elnöke az Északnak elmondta: a Fidesz–KDNP miskolci frakciócsoportja az elmúlt napokban két alkalommal is tárgyalt Veres Pál polgármesterrel a város 2021. évi költségvetése, egészen pontosan annak tervezése kapcsán. Mint fogalmazott: figyelembe vették az előző időszak mikro- és makrogazdasági fejleményeit, különösen tekintettel a koronavírus-helyzet ezekre, valamint a miskolciak és a helyi gazdasági szereplők életére, gazdálkodására gyakorolt hatását. Megtudtuk: a felek az egyeztetés során abban állapodtak meg, hogy a kapott és cserélt információkat munkaanyagnak tekintik, és azzal kapcsolatban nem nyilatkoznak, véleményüket, álláspontjukat annak elfogadása előtt nem hozzák nyilvánosságra.

– Nem változott ugyanakkor közel másfél éve hangoztatott általános álláspontunk, mely szerint frakciószövetségünk elsősorban a miskolciak, itt élők, itt dolgozók érdekeit védi. Továbbra sem támogatunk megszorításokra, elvonásokra, munkahely-megszüntetésekre vagy -megszűnésekre, valamint önkormányzati vagyonkiárusításokra vonatkozó javaslatokat, nekünk továbbra is Miskolc az első – emelte ki Soós Attila.

A polgármesternek kell döntetnie

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény alapján veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.

Mint ismert: közös állásfoglalást tett közzé a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség tavaly március 27-én a polgármester hatáskörére vonatkozóan. Ennek kapcsán tisztázódott: a képviselő-testület összehívására nincs lehetőség, a polgármesternek azonban arra van lehetősége, hogy „e-mailben vagy más módon” a döntést megelőzően kikérje a képviselő-testület véleményét. Továbbá: a polgármester valamennyi szükséges kérdésben dönthet a képviselő-testület helyett, azonban figyelemmel kell lennie a szükségesség, arányosság, joggal való visszaélés tilalma. Olvasható az állásfoglalásban: a polgármester a veszélyhelyzet életbelépéséig meghozott képviselő-testületi, polgármesteri, illetve bizottsági hatáskörben meghozott döntéseket korlátozás nélkül felülvizsgálhatja, megváltoztathatja. Továbbá tisztázódott az is, hogy a polgármester dönthet a képviselői tiszteletdíjak folyósításának kérdésében is.

Határidők: február 15. és március 15.

A települések költségvetéseinek megalkotására vonatkozóan az államháztartásról szóló törvény ad iránymutatást. „Békeidőben” a jegyző által előkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-éig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési rendeletet a testület a legkésőbb március 15-ig nem fogadja el, az átmeneti gazdálkodásról kell rendeletet alkotni. Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.