Kevesebben fejezik be idő előtt az egyetemet

A járványhelyzet miatt az újabb félévet is távoktatásban kezdték a Miskolci Egyetemen. A pandémia első hullámában, a tavaly nyári vizsgaidőszakban még nem volt tapasztalható, hogy a kényszerű oktatási forma miatt nőtt volna a felsőoktatási intézményt elhagyók vagy a tanulmányaikat felfüggesztők száma. Az idei tanévről viszont csak 2021 szeptemberében lesznek pontos adataik.

– Az elmúlt három évben, amiben már benne van a tavaly tavaszi vírusjárvány első hullámának végén zárult 2019–20-as tanév is, csökkent azoknak a hallgatóknak a száma, akik a tanulmányaik befejezése előtt hagyták el a Miskolci Egyetemet – tudtuk meg Ádám Zoltántól, az intézmény oktatási igazgatójától.

– Az elektronikus felvételi eljárásban felvettek körében viszont jelentősen emelkedett azok aránya, akik szeptemberben valóban beiratkoztak a miskolci campusra. Míg a korábbi években a jelentkezők bő 15-20 százaléka gondolta meg magát, tavaly alig tíz százalékuk fordult vissza az egyetemi felvétel kapujából és döntött úgy, hogy mégsem iratkozik be az általa választott szakra. Ez azt valószínűsíti – vélekedett Ádám Zoltán, a Miskolci Egyetem oktatási igazgatója –, hogy erősödött a pályázók hivatástudata, megalapozottabb elképzelésekkel adják be a jelentkezésüket, nem csak azért, hogy szerencsét próbáljanak. Az emelt szintű érettségi követelmények miatt tavaly óta egyébként is nehezebb bekerülni a felsőoktatásba, ami tudatosabb választásra sarkallja a diákokat.

Erősödő bizonytalanság

Az egyetem oktatási igazgatója viszonyítási alapként elmondta, a lemorzsolódás a Miskolci Egyetemen is az országos átlaghoz hasonlóan alakul, karonként változóan 6-tól 20 százalékig terjed. A 2019- ben felvettek számát vizsgálva viszont jelentős csökkenést tapasztaltak, így a maximumérték is 20 százalék alá került.

A járványidőszakban bevezetett, és kisebb megszakításokkal tavaly április óta tartó távoktatással a szeptemberben újonnan felvett hallgatóknak is hamar meg kellett barátkozniuk – novembertől számukra sincs lehetőség a személyes oktatásra. Hogy egy ismeretlen tanintézmény, ismeretlen szokás- és elvárásrendje mennyire nehezítette meg a helyzetüket, vagy vette el a kedvüket a virtuális tanulástól és számonkéréstől, csupán sejteni lehet.

Annak ellenére, hogy a mostani hallgatói generáció a digitális világban nőtt föl, most éppen a digitális világ jelenti számára a problémát, miután az oktatás mind ez idáig a személyes kontaktuson alapuló működési mód volt. Simonné Huszár Katalin, a Miskolci Egyetem tanácsadó szakpszichológusa úgy tapasztalja, hogy az oktatás átemelése az online térbe különösen az egyébként is bizonytalanok számára okoz nehézségeket.

Akiket kevésbé zavar

Ami a napi kapcsolatban akár egy tekintetváltással vagy néhány szóval megoldható volt, most a kétségeket növeli. Meglátása szerint sokkal többet tépelődnek a diákok azon, hogy problémájukkal fölhívják-e a tanárukat, írjanak-e e-mailt, és mi történik, ha nem kapnak rá azonnal választ vagy nem veszik föl a telefont? Az online tér a határozott elképzelésekkel a jövőjüket építő diákokat kevésbé zavarja.

Segítség is csak online

A találkozások hiánya, a szabadságot korlátozó rendelkezések megemelik a szorongási szintet, türelmetlenebbé, ingerlékenyebbé tesznek – magyarázza a szakember.

Mindehhez hozzáadódik, ha valakinek egyébként is vannak nehézségei, problémái, vagy jobban fél a vizsgáktól. A Felsőoktatási Tanácsadók Egyesületében is arról számolnak be, hogy megnőtt a segítséget kérők száma. Viszont a támogatás is csak a világhálón érkezhet most, mert erre köteleznek a szabályok.

De nincsenek egyszerű helyzetben az oktatók sem – vetette fel a pszichológus –, mert számukra is kiesett a nem verbális kommunikáció lehetősége, ezért több dolgot kell szóban közölniük. Ráadásul az online előadás egy korlátozott csatornán keresztül valósul meg, így szinte egyáltalán nem érzékelhető a diákok figyelme, és viszszacsatolást is ritkán kaphatnak arról, hogy hallgatóságuk valóban megérti-e, amit közölni akar velük.