Szigorú szabályokkal a vírus ellen

Valahol nincs kijárási korlátozás, valahol a napnak csak egy részében, másutt pedig egyáltalán nem lehet kilépni az utcára, ha arra nincsen nyomós indoka az embernek. Németországban december 16-a óta van országos zárlat, melyet nemrég hosszabbítottak meg február 14-ig. A napi szükségleteket árusítók kivételével minden bolt bezárt – írta a Deutsche Welle –, az éttermek, kocsmák, színházak, koncerttermek, múzeumok és egyéb rekreációs létesítmények mellett. Szigorú távolságtartási és higiéniai szabályok vannak érvényben: a használót is védő orvosi maszkokat kell hordani (sebészetit vagy FFP2-es szabványút) a boltokban és a tömegközlekedésen is. A szövetből készült arcmaszkok többé nem elegendők – hangsúlyozta a német lap.

Januárban már tovább szigorodtak a decemberben bevezetett korlátozások: míg korábban megengedettek voltak a legfeljebb ötfős gyülekezések, most már egy-egy háztartásból csak egy-egy fő találkozhat. Újdonság még, hogy a szülők további 10, egyedülálló szülők további 20 nap szabadságot kapnak a gyermekeik gondozására. A kormány által magas kockázatú területeknek besorolt országokból beutazóknak pedig két negatív tesztet kell produkálniuk, melyek között feltétlenül 5 napos karanténba kell vonulni.

Belföldi utazási korlátozások is bevezetésre kerültek, melyeket nem minden szövetségi állam tartat be egyformán – írta a Deutsche Welle. Nyomós indok nélkül a polgároknak nem megengedett 15 kilométernél nagyobb távra elhagyni az otthonukat, ha a lakóhelyükön az elmúlt 7 napban 100 000 főre több mint 200 fertőzéses eset jutott.

Négymillió egy hógolyózásért

Angliában csak észszerű mentséggel lehet kilépni az utcára – írta a napokban a BBC. Bezártak a nem létfontosságú boltok, a szabadidős és szórakoztató-helyszínek, emellett zárva tartanak a kocsmák és éttermek is, de elvitelre kiadhatnak ételt, italt. A csoportosulások nem megengedettek a házon kívül, csak azonos háztartásban élők vagy egy támogatói „buborékban” lévők – vagyis a rendszeresen fizikailag érintkezők, például gondozók és gondozottak – találkozhatnak. A tizenöt főnél nagyobb csoportosulásokra 800 fontos (közel 325 ezer forintos) bírságokat szabnak ki, melyek többszöri kihágás esetén duplázódnak egészen 6400 fontig. A szervezőket a BBC szerint pedig tízezer fontra büntethetik. Ilyen alapon kapott négymillió forintnak megfelelő bírságot két huszonéves férfi csütörtökön, amiért egy több mint két órán át tartó, több száz fős hógolyócsatát szerveztek Leeds városában – derült ki a nyugat-yorkshire-i rendőrség múlt heti közleményéből.

Skóciában néhány szigetközösség kivételével a lehető legmagasabb szintű korlátozásokat vezették be. Itt két ember legfeljebb két háztartásból találkozhat csak egymással, leszámítva a 11 éven alattiakat, akik kültéren szabadon játszhatnak egymással. A helyi önkormányzati területeket csak létfontosságú esetben lehet elhagyni, emellett az Egyesült Királyság más tagországaiba való átutazás is korlátozottá vált. Skóciában a BBC szerint továbbá nem lehet éttermen belül átvenni az elvitelre kiadott ételt, italt, és közterületen tiltottá vált az alkoholfogyasztás.

Walesben más háztartások tagjaival egyáltalán nem lehet érintkezni, csak ha azok a támogatói buborékokba tartoznak. Írországban január közepén lakosságarányosan a legmagasabb napi fertőzésszámokkal kellett szembenézni a világon, mindez az év elején bevezetett szigorú kijárási korlátozások alatt.

A márciusig meghosszabbított szabályok közt van például, hogy lakhelyét az ember csak iskolába, munkába járás, és egyéb létfontosságú esetben, valamint 5 kilométeres körzetben testedzés céljából hagyhatja el, és csak rendkívüli esetekben fogadhat látogatókat lakásában vagy kertjében. Felfüggesztették a társasági és családi eseményeket, és háztartáson kívül csak egy emberrel vált megengedetté a találkozás, ez is csak testgyakorlás közben.

Hollandiában egy héttel ezelőtt szigorítottak a járvány megfékezése érdekében hozott szabályokon. A lakosok naponta legfeljebb egy (13 éven felüli) látogatót fogadhatnak, és csak egy háztartást látogathatnak meg. Emellett este fél kilenc és hajnali fél öt között kijárási tilalmat vezettek be, mely alól kivételt jelent a magyar szabályokhoz hasonlóan a vészhelyzetek mellett például a kutyasétáltatás vagy munkába járás.

Egy nappal a szigorítások bevezetése után zavargások törtek ki a nyugat-európai országban. A Reuters beszámolója szerint a rendbontók üzleteket fosztogattak, gyújtogattak és több városban összeütköztek a rendőrséggel. Csak Amszterdamban közel 200 embert tartóztattak le, közülük többen köveket, tűzijátékokat dobáltak.

December közepe óta a bárok, éttermek mellett az iskolák és nem létfontosságú boltok is zárva tartottak Hollandiában.

Érdekes módon azonban nem a brit, ír, holland vagy német korlátozások a legszigorúbbak a világon. Az Oxfordi Egyetem egy 0-tól 100 pontig tartó skálán helyezte el a világ országait az általuk bevezetett intézkedések szigorúságának összehasonlítására. Ezen Magyarország 72,22 ponttal a negyvenkettedik a sorban, míg az Egyesült Királyság a tizenhatodik, Hollandia a tizenkettedik, Németország a nyolcadik, Írország pedig a hatodik helyet foglalja el.

A rangsorban az első helyen viszont Libanon áll. Ebben a közel-keleti országban olyan nehezen tudják kezelni a kórházak a megnőtt fertőzésszámokat, hogy január 14-től kijárási tilalmat vezettek be, mely eredetileg 11 napra szólt – majd kénytelenek voltak meghosszabbítani február 8-ig az Al Jazeera szerint.

Libanonban még boltba sem szabad menni, minden bevásárlást házhoz szállítással kell megoldani. Ez külön kihívást jelent a mély gazdasági visszaeséssel küszködő libanoniaknak, akiknek a fele szegénységben él. Az augusztusi 200 halálos áldozatot követelő kikötői robbanás óta – melyben hatezren megsérültek, és Bejrút nagy kiterjedésű területeit elpusztította – csak nehezen tudta kezelni a járványt az arab lap szerint Libanon. Az ünnepek környékén a gazdaság élénkítésének reményében lazítottak a korlátozásokon, mely a BBC által idézett egészségügyi szakemberek szerint a mostani krízishez vezetett.

A napról napra egyre sivárabb helyzetben – írta az Al Jazeera – Libanonban sokan a február közepére meghirdetett oltások elérhetővé tételében látják a reményt.

(A borítóképen: Sok helyen a maszkviselést is szigorítanák)