A vírusvédettség munkavédelmi kérdés lehet

A védettségi igazolványokat márciustól állítják ki azok számára, akik megkapták a koronavírus elleni oltást, illetve igazoltan átestek a betegségen. A jelenlegi hazai jogszabályok egyelőre nem adnak egyértelmű iránymutatást arról, hogy milyen jogosítványokkal jár majd a védettségi igazolvány az érintettek számára. Nincsenek erre vonatkozó európai uniós útmutatások sem, így továbbra is kérdéses például az, hogy az egyes nemzetek előírásai szerint kiállított dokumentumot probléma nélkül elfogadják-e majd valamennyi tagországban. Mert míg Magyarországon a kétfázisú vakcina első adagjának beadása után az állam hivatalból kipostázza az ingyenes kártyát, más országokban ehhez az emlékeztető oltás beadása is szükséges. Tanulságos e tekintetben a vakcinagyártó Pfizer gyógyszeripari óriás elnökének, Albert Bourlának az esete, akinek izraeli útját azért mondták le március elején, mert kiderült: sem ő, sem a delegáció tagjai nem kapták meg a koronavírus elleni oltás második adagját.

Saját akaratból

A védettségi igazolvánnyal kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila egy interjúban kifejtette: egységes uniós, sőt inkább globális szabályozást tartana szükségesnek. Felvetette annak az izgalmas kérdésnek a megválaszolásának a szükségességét is, hogy hol és ki kérheti majd az oltási igazolvány felmutatását, ami az egyenlő bánásmóddal és a diszkrimináció elkerülésével kapcsolatban lehet érdekes.

Nem mindegy az sem, hogy a munkaadók mit követelhetnek meg a munkavállalóiktól, miután a védőoltás felvételének szabályai mindeddig nem változtak, vagyis az oltás önkéntes alapon történhet meg. Kérdésünkre a Bosch-csoport miskolci gyárában elmondták: nem teszik kötelezővé munkatársaik számára a védőoltást, arra mindenki saját akaratából jelentkezhet a kormányzati felületen. A munkáltatóval közös álláspontot képvisel a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete – jelezte Nyitra Gábor országos elnökségi tag. Kiemelten fontosnak tartják a munkavállalók egészségére irányuló intézkedéseket, ezért a honlapjukon, a közösségi és helyi információs platformokon is folyamatosan tájékoztatást nyújtanak tagjaiknak.

Többletinformáció

Megegyezés mutatkozik azonban abban, hogy ha a vírus elleni védettséghez az eltérő jogosultságok objektív ism­érvek alapján és észszerűen kapcsolódnak, akkor a munkavállalók közötti különbségtételnek diszkriminációs aggályai sem lesznek – fogalmazták meg a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei. Álláspontjuk szerint megkülönböztetés tehető olyan munkakörben foglalkoztatandó munkavállalók felvétele vagy alkalmazása során, ahol a munkaköri feladatok jellege miatt a védettségi igazolvány megléte szükséges többletinformáció lehet. Érintettek lehetnek ebben például a légiutas-kísérők, nemzetközi fuvarozási vállalat sofőrjei, vagy akár egy regionális cég vezetője, de a vendéglátó- és szálláshelyek megnyitását követően ide sorolhatóak majd a pincérek, illetve a turistákkal gyakran találkozó szállodai alkalmazottak is. Ilyen típusú munkakörökben indokolt lehet rákérdezni a védettségi igazolvány meglétére, a munkafeladatok természetéből eredően ugyanis nagyobb a kockázata annak, hogy a munkavállalók fertőzött személyekkel kerülnek kapcsolatba, illetve tőlük a betegséget maguk is elkapják vagy továbbadják. Ebben az esetben a védettségre vonatkozó adatok ismerete ezért mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak kölcsönös és méltányolható érdeke.

Lényeges adat

– Amennyiben a későbbiekben bármilyen hazai jogszabály egyes munkafeladatok ellátását vagy külföldi jogszabály magyar munkavállalók külföldön történő munkavégzését a védettségi igazolvány meglétéhez köti, akkor az igazolvány meglétének hiánya okszerűen vezethet a munkavállaló pályázatának elutasításához, vagy meglévő munkavállalók esetében a munkakör módosításához, illetve akár a munkaviszony megszüntetéséhez is – magyarázta Szűcs László ügyvéd.

Munkavédelmi szempontból is indokolt lehet, hogy a munkáltató érdeklődjön a munkavállaló védettségéről. A szakember ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozta: a munka törvénykönyve szabályai szerint csak olyan adat kérhető a munkavállalótól, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése szempontjából lényeges.

– A munkáltató számára a védettségi igazolvány meglétének ténye már önmagában elégséges adat a cél eléréséhez. A védettségi igazolványon szereplő egyéb adatok, így például az oltás ideje, az adatkezelés szempontjából már nem lehet indokolt és arányos sem. A munkáltató ugyanis nem tud, és nem is jogosult az oltás egyéb körülményei alapján intézkedéseket hozni a beoltott személyre nézve – fogalmazott.

Szintén lényeges, hogy a GDPR előírásai alapján és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eddigi ajánlásait és állásfoglalásait alapul véve a védettségi igazolványokról másolatok várhatóan a jövőben sem lesznek készíthetők, de bemutatásuk a munkavállalótól kérhető lesz, ha ezt a hazai vagy külföldi jogszabályok előírják.

(A borítóképen: A védőoltás felvételének szabályai mindeddig nem változtak, vagyis az oltás önkéntes (illusztráció))