Ismeretlen terep a járványhelyzet

A Covid–19 pszichés hatásai címmel tartott vetített képes, interaktív előadást Szabó-Lengyel Anna, az EJTK Pszichológiai Terápiás Központ pszichológusa a MedicalScan egészségügyi piackutató cég online szemináriumán szerdán. Az érdeklődők élőben kapcsolódhattak be az alkalomba, amelynek végén az előadó a hallgatóság kérdéseit is megválaszolta.

Elhúzódó krízisben élünk

– Egyénenként eltérő lehet, hogy mennyire nehezen dolgozzuk fel a pandémia okozta bonyodalmakat. A jelenlegi járványhelyzet rendkívül speciális, amire a mi életünkben még nem volt példa – mondta Szabó-Lengyel Anna. – Egy klasszikus krízishelyzet áll fönn. Viszont a világjárvány esetében ez egy nagyon hosszú, már másfél éve tartó időszak, és még mindig nem látjuk a végét, ami nagyon megterhelő. Még a gyászfolyamat is legtöbbször csak egyéves időtartam. Másik különlegesség, hogy a koronavírus-járvány kollektív, tehát az egész emberiség együttesen éli át a krízist. Krí­zisállapotban a definíció szerint a pszichés egyensúlyunk felborul. Azok az eszközeink és problémamegoldó képességeink, amelyek máskor jól működnek, a jelenlegi szituációt nem tudják megoldani, elégtelennek bizonyulnak. A krízisnek emiatt kétféle kimenetele lehet. Hogyha hosszú távon fennáll, nem tudunk új megoldási stratégiákat tanulni, és nem kapunk támogatást a megküzdésben, akkor tartós krízisről beszélünk. Viszont ha tudunk növekedni, tanulni, és képesek vagyunk leküzdeni ezt az állapotot, akkor megerősödünk.

Pszichoszomatikus tünetek

A koronavírus közvetlenül az idegrendszerre is hatással lehet, vagy nagyon hasonló járulékos pszichés tüneteket válthat ki.

– A vírusfertőzés idegrendszeri következményei közé tartoznak a szorongásos panaszok, a depresszió vagy a betegséggel összefüggő traumához kapcsolódó tünetek, például a poszttraumatikus stressz. Másrészt a karantén, a bezártság, a szociális kapcsolatok csökkenése és a hétköznapi életünk radikális megváltozása ugyanúgy kimerítette az erőforrásainkat. Az elhúzódó krízishelyzetben elveszítjük a kontrollt az életünk fölött, és nem tudjuk, hogy mire számíthatunk a többi embertől. Megszűnik a biztonságérzetünk, amely az egészségünkre vonatkozik, és megszűnik az a benyomás, hogy otthonosan mozgunk a világban. A valóságtól is könnyen elszakadhatunk, és az izoláció miatt összekeveredhetnek az idősíkok, az élményeink. Ezek hasonló tünetekhez vezetnek, mint az előbbiek: stresszt, szorongást és kimerülést élhetünk át. Fejfájással, mellkasi nyomással, gyomorgörccsel, szomorúsággal, haraggal, sírással, hangulatingadozással, indokolatlan szélsőséges érzésekkel, ingerlékenységgel és frusztrációval jelezheti a testünk és a lelkünk, hogy baj van. Egy világjárvány idején ezek bár kellemetlenek, de hozzátartoznak a jó pszichés működéshez, és cselekvésre ösztönöznek bennünket. Az érzelmeinket nem megoldani kell, hanem azonosítani, elfogadni, harmonizálni, és ha lehet, a kiváltó okot megszüntetni – magyarázta a szakember.

Tudatos szorongásoldás

Több hasznos technika is létezik, amivel csökkenthetjük a szorongást.

Szakember segítségét is kérhetjük, ha nem tudjuk megoldani a problémát

Szabó-Lengyel Anna

– A napi rutin és rituálék kialakítása hozzásegíthet a helyes érzelemszabályozáshoz, akárcsak az, ha a jó dolgokra fókuszálunk a napunkban, amiért hálásak lehetünk. Érdemes kialakítanunk magunknak egy biztonságos helyet a lakásban, amihez csak pozitív élmények kötődnek, és a regenerálódásra szolgál. A különféle légzőgyakorlatok is segíthetnek a szorongás csökkentésében. A mentális egészségünkre rossz hatással lehet, ha egész nap csak a Covidról olvasunk az interneten, főleg, ha nem hiteles forrást választunk. Szűrjük meg az információkat: kerüljük a véleménycikkeket, kommenteket, a veszélyeztetettség érzését okozó, de minket nem érintő írásokat! Jelöljünk ki egy idősávot arra, hogy mikor olvasunk híreket! Lényeges azonosítanunk a negatív gondolati spiráljainkat és korrigálnunk ezeket, amihez valamennyi önismeretre kell szert tennünk. Idetartozik a minden vagy semmi gondolkozás, amikor fekete-fehér kategóriákban látjuk a világot, emellett az általánosítás, a jövőben élés, az irreális vagy elhamarkodott következtetés, illetve a negatívumok túl- és a pozitívumok alulértékelése. Öngondoskodással törekedhetünk rá, hogy kielégítsük felmerülő jogos igényeinket, és megértéssel viszonyuljunk magunkhoz. Ennek az is része, hogy tanuljunk meg nemet mondani, ne várjunk el magunktól túl sokat, és örüljünk a kis eredményeknek is. A feszültség­oldásban segít a relaxáció, az alkotótevékenységek, a kikapcsolódás.

A fizikai és lelki egészségmegőrzést is elősegíti az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás, amely hatására stresszoldó hormonok szabadulnak fel, és kiegyensúlyozódik a légzés. A társas támasz keresése családunkban vagy baráti körünkben szintén hatalmas erőforrás. Végül, de nem utolsósorban szakember segítségét is kérhetjük, ha egyénileg nem tudjuk megoldani a nehézségeinket – hangsúlyozta a pszichológus.