Sokat tesz a jó kapcsolatért Kínával a miskolci Konfuciusz Intézet

A Miskolci Egyetem Konfuciusz Intézetének magyar társigazgatója, Kuttor Dániel szerint még a világhálózatban működő intézmények között is ritka a miskolci példa: itt nemcsak egy (pekingi) egyetemmel, hanem több kínai céggel is együttműködnek.

Hogyan kezdődött az ön életében a Konfuciusz Intézettel való kapcsolat?

Gazdász vagyok, itt végeztem 2002-ben a Miskolci Egyetemen. Ezt követően a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozásával kezdtem el foglalkozni. 2002–2004 táján ez döntően az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszert jelentette. Idővel azonban orientálódtam a világgazdaság más egységei, része felé. Mindig érdekeltek a Magyarországhoz hasonló, gazdaságiszerkezet-váltó országok. Ez Kelet-Európát és a korábbi „keleti blokk” térségét jelentette számomra. Később eljutottam a nagy, ázsiai gazdaságokig, így kezdtem el Kína vizsgálatát, értelmezését. Főként oktatási és tudományos kapcsolatok építésén dolgoztam. 2017-ben jött a rektori felkérés az intézet vezetésére. Ekkor már – évek óta – a Gazdaságtudományi Kar nemzetközi kapcsolatait koordináltam, azaz volt tapasztalatom európai uniós, visegrádi és kelet-európai partnerekkel is, akikkel közös projektek megvalósításán dolgoztunk. Ebben az összefüggésben ért a felkérés, immáron majd’ öt éve.

Az egyetem falai között működnek, emellett pedig kínai partnerek is segítik az intézmény munkáját.

A Miskolci Egyetem befogadó anyaintézetként mindig, maximális támogatással van felénk. Jó ezt tudni. Emellett van két kínai, illetve kínai–magyar partnerünk, támogatónk. A Pekingi Vegyipari Egyetem a kínai oktatási partnerünk. Ez az intézmény több mint hat évtizednyi oktatási-kutatási múlttal rendelkezik. A másik fontos partner a Wanhua, egy kelet-kínai székhelyű vegyipari konszern, amely profiljában, működésében nagyon hasonlít a kazincbarcikai BorsodChemhez, egész pontosan annak egykori elődjéhez. A kínai vegyialapanyag-gyártó cég 2010/2011-ben indította el a többszakaszú felvásárlási folyamatot, amelynek eredményeképpen a BorsodChem tulajdonosa lett. Ez a cégcsoport a vállalati partnerünk. Rajtuk kívül egy Pekingben található nyelvoktatási központ koordinálja a Konfuciusz Intézetek hálózatát világszerte.

A miskolci intézet akkor ilyen szempontból unikális?

Megközelítőleg 500 Konfuciusz Intézet van a világon. Magyarországon öt ilyen intézményt hoztak eddig létre. Tudomásom szerint mi vagyunk az egyetlen, ahol nemcsak két alapító egyetem, hanem cég, cégek is beléphettek az együttműködésbe. Támogatásukért mi hálásak vagyunk, anyagi és erkölcsi értelemben egyaránt. Ennek megfelelően képzéseket tudunk indítani, például a Wanhua-BorsodChemnél. Most ilyen területen gyűjtünk tapasztalatokat, hogy miként néznek ki nyelvi és kulturális kurzusok vállalati környezetben. Ebben nagy jövőt látok, hiszen az elmúlt évtizedben számszerűségükben, jelentőségükben is nagyot nőttek a kínai befektetők térségünkben. Meglátásom szerint ez különleges adottság, Magyarországon nincsenek ilyen sűrűségben ipari termelők máshol. Budapesten természetesen sok befektetés van, de ott elsősorban szolgáltatásalapú és kereskedelmi célú vállalkozások tevékenykednek.

Hogyan vannak jelen a helyi vállalatok életében?

A helyi kínai vállalatok szinte mindegyikénél jelentkezik az igény, hogy a magyar munkavállalókat hitelesen tájékoztassuk Kínáról, illetve ott, ahol jelen vannak a kínai munkavállalók, oktassuk őket magyar nyelvi és kulturális témákban. Országunkról, történelmünkről, hagyományainkról, ünnepeinkről. Ez összetalálkozik az egyetemi igényekkel is, hiszen egyre több külföldi tanul Miskolcon.

Hogyan foglalná össze, mi a feladata a Konfuciusz Intézetnek?

A kínai állam 2004 óta építi ezt a hálózatot, azzal a céllal, hogy a világ legváltozatosabb pontjain kínai kulturális és nyelvi kurzusukat kínáljon az érdeklődők számára. Ez a fő cél nálunk is. Emellett lektori, tolmács és a kétirányú kommunikációt segítő kapacitásaink, képességeink vannak. A nyelvi kurzusok szervezése mellett pedig van egy hangsúlyos rendezvényszervező profilunk is. Érzékeljük a növekvő igényt ezen alkalmak megtartására, hogy a kínai ünnepeket helyben megrendezzük. Ez a helyi közösségek számára is egyre fontosabb, színesebb, befogadhatóbb. Jelenleg három kínai tanárunk van, akik a Covid–19-járvány ellenére is itt vannak, visszajöttek hozzánk. Ez jelzi elhivatottságukat, hogy ők Magyarországon, Miskolcon szeretnének dolgozni.

Hogyan tudják kihasználni az egyetemek tudásbázisát?

Az utóbbi időben az oktatási intézmények, azaz az egyetemek még hangsúlyosabb szereplőivé váltak az együttműködésnek. Mondok egy friss példát. A miskolci Bölcsészettudományi Karon gyógypedagógia-képzés is folyik. Felvetődött egy kérdés, hogy Kínában hogyan zajlik a gyógypedagógia-oktatás, milyen tapasztalatokat tudnak átadni, ott milyen módszerekkel segítik az ilyen igényű gyermekek és felnőttek tanulását, életét. Ezzel összefüggésben a kapcsolatfelvétel most zajlik, amiből mindkét fél profitálhat, hiszen módszereket és oktatási tapasztalatokat érdemes, lehetséges cserélni. Emellett az anyag- és gazdaságtudomány területein is elindult ilyenfajta együttműködés.

Konfuciusz a névadó. Ez a filozófia hogyan jelenik meg akár a kínai gazdaságban, akár a mindennapi életben?

Többször járhattam Kínában, és ez mindig nagyon nagy hatással volt rám. Útjaim során több olyan helyszínt láthattam, amely kötődik Konfuciuszhoz. Kínában több úgynevezett Konfuciusz-templom található, amelyek évezredek során oktatási helyszínekként is szolgáltak. Ebből jön az a gondolat, hogy Konfuciusz egy vallásalapító volt, de nem egészen erről van szó. Valójában az ő filozófiája, tanai egy életszemléletet, értékrendszert adnak, alkotnak, amelyek ma is igazodási pontokat kínálnak Kínában, Kelet-Ázsiában. Az általa elmondottak: a közösségi értékek tisztelete, a jóság, a kitartás, a stabilitás vagy a lojalitás – ezek olyan értékek, amik megalapozzák egy kínai ember létét, viszonyát a többiekhez, a közösséghez, a családhoz és a természethez. Ilyen értelemben univerzálisak ezek az erények; fellelhetők, tapasztalhatók a politikai és az üzleti életben is. Nagyon érdekes látni mindezeket a 21. század Kínájában.

Magyarország számára milyen előnyei vannak – akár tágabb értelemben is – ennek az együttműködésnek?

Említettem, hogy egy nagyvállalattal és egy fővárosi egyetemmel is együtt dolgozunk. Ebben a relációban potenciálisan akár közvetett, akár közvetlen módon másfél milliárd emberhez lehetséges eljutnunk, üzenetet közvetítenünk. Kína pedig méretében egy európányi, kontinensnyi ország, rengetegféle adottsággal. Hozok egy esetet. Múltkorában láttam egy kínai országos, promóciós célú videót, amelyben Kazincbarcika volt látható. Kínai befektetésekről szólt a film, döntően állami cégek külpiaci sikereiről, és ott volt Borsod-Abaúj-Zemplén, ott volt Magyarország, Kazincbarcika. Szerintem ez magáért beszél. Ez igazi siker! Sok esetben már nem szükséges a kínai félnek Magyarországot bemutatni. Mi most már egy ismert ország és egy ismert lokáció vagyunk. Végezetül hangsúlyoznám, hogy a Konfuciusz Intézetek hálózatán keresztül öt hazai egyetemen dolgozunk együtt öt kínai, rangos felsőoktatási intézménnyel. A hazai partnerek közül egyébként négy tudományegyetem, ebben a tekintetben is különlegesek vagyunk, különleges Miskolc, hiszen mi egy integrált, multidiszciplináris, műszaki-üzleti profilú campus vagyunk. Mára pedig megvannak azok a kapcsolataink, amelyek elősegíthetik a tudás és technológia hatékony áramoltatását, ami megerősíti, fenntartja ezt az együttműködést a jövőben is.

(A borítóképen: Kuttor Dániel: a kínai állam 2004 óta építi ezt a hálózatot)