A strand, amelyet a „Magyar delfin” tervezett Miskolcnak

„Néplavór”, „villanytelepi”, „augusztushúsz”. Ezek a nevek ismerősen csengenek egy miskolci átlagember fülének. Így nevezték a selyemréti városrészben található strandot a helyiek, de így hívták megyeszerte is. Vajon van olyan húsz év feletti ember a városban, aki ne fürdött volna a Piskótában? (A meleg vizű nagymedence nevét alakjáról kapta.)

2013-ig jelentős változáson ment keresztül a fürdő, felújították, csinosították, ma pedig korszerű körülmények fogadják az ide érkező strandolni vágyókat. 

A múlt század húszas éveiben merült fel a város vezetőinek fejében, hogy az akkor még különálló Tapolca és az Erzsébet közfürdő mellé egy modern városi strand megnyitására lenne szükség. Azért esett a választás a Selyemrétre, mert itt volt a Villanytelep, amely a villamosközlekedéshez szükséges áramot termelte. Az elképzelés szerint ennek az úgynevezett „hulladékhőjét” használták volna fel a medence vizének melegítésére, illetve ezt hűtötték volna le fürdésre alkalmas hőfokra. Így is történt, ezt használták végül, és innen ered az első neve: Villanytelepi strand. 

Mutatós, a kornak megfelelő, modern épületet terveztettek a selyemrétiek, nem is akárkivel: a tervek alkotója Hajós Alfréd volt. Az elkészült épület a korszak legmodernebb felszereltségével rendelkezett. Elkülönített női és férfiöltözők, különböző kiszolgálóhelyiségek, 220 kabin, 360 öltözőszekrény, az első emeleten pedig egy ízléses étterem került kialakításra. Az úszómedence szemközti oldalán volt a napozóterasz, melynél valódi tengeri homok volt leszórva a napozás szerelmeseinek kedvéért. A medence mérete a különböző nemzetközi versenyek szabványainak is megfelelt. 

A városképet formáló, sokoldalú tehetség 

Emlékezzünk meg pár szóban a híres tervezőről, Hajós Alfrédról is. 

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; 1878–1955)

„Magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott neve a »Magyar delfin«”.

Budapesti szegény zsidó családból származott (…) Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. (…) Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. 

Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (…) Athénban a 13 fokos tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 méteres (…), mind pedig az 1200 méteres (…) gyors­úszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét – írja a Wikipédia, a szabad magyar enciklopédia.

Miskolcon főbb alkotásai közé tartozik a 

- Weidlich-palota (1911) 

- Hitelintézeti palota (1913) 

- Népkerti Vigadó (átépítés, 1926) 

- Népkerti sporttelep (1926) 

- Villanytelepi strand (1927) 

Villany helyett termálvíz 

És most vissza a fürdő történetéhez! 1927. június 29-én avatták fel a strandot, egy nagyszabású nemzetközi úszóverseny keretében. A városlakók gyorsan megkedvelték a kellemes kikapcsolódást nyújtó, hangulatos helyet, és hamar felmerült a bővítés igénye is. Sajnos a Villanytelep időközben megszűnt, a „hulladékhő” ezután már nem volt biztosított, így a strand bezárásra került. 

A miskolciaknak az '50-es évek közepéig kellett várniuk a strand újranyitására. Ekkor, a bükkaljai szénhidrogén-kutatásoknak köszönhetően, fúrásokat végeztek az egykori strand területén, és 45 fokos termálvizet találtak. Ez a termálvíz olyan vízhozammal rendelkezett, hogy nemcsak a vízmelegítési problémákat oldotta meg, hanem egy új medence is kialakításra kerülhetett, a legendás „Piskóta” (1956 körül vehették birtokba a fürdőzők). 1954. augusztus 8-án újra megnyitották a strandot, melynek a nevét Augusztus 20. Strandfürdőre változtatták. 

Hamar kiderült azonban, hogy az '53-ban átadott kút a két medencéhez mégis csak alacsony hozamú, ezért egy újabbat fúrtak '64-ben. Az 1953-ban átadott kút alacsony vízhozamának oka egyrészt az volt, hogy ezer méter helyett csak 600 méter körüli mélységig fúrtak. Másrészt pedig egy fúrórúd maradt a víz útjában – ez csak 50 évvel később derült ki –, ennek a 2002-es eltávolítása után a vízhozam is jelentősen megnőtt.

Az 1964-es fúrás után, amikor egy nagy vízhozammal rendelkező forrást találtak, az új kút lefojtása hónapokig nem sikerült, ami a Barlangfürdő természetes forrásmedencéjére is kihatással volt. A vízszint ott egy métert süllyedt mindaddig, amíg a problémát nem sikerült orvosolni. 

„Az Augusztus 20. Strandfürdő 43 fokos vizét 2 pozitív fúrott kút szolgáltatja. Ezek közül az elsőt 1954-ben mélyítették, 627 méter mély és óránként 18 köbméter vizet ad. Az 1964-ben fúrt 620 méter mély kút hozama 150 köbméter/óra. A kutak hozamát a szükségleteknek megfelelően lefojtják.” 

Az írott források mindegyikében más adatokkal találkoztam, nem volt két egyforma információ a kutak mélységével kapcsolatban, de még a nyitás-zárás-újranyitás időpontjai is különbözőek majd’ minden kiadványban. 

Többször átfestették az újranyitás dátumát 

A következő évtizedekben a miskolciak nagyon megkedvelték a már-már legendás strandot, generációk nőttek fel a medence partján, zsíros kenyeret majszolva. A fürdő – amely 1999 óta már Selyemréti Strandfürdő néven üzemel – újkori történetének sorsát egy 1996-os rendelet pecsételte meg, amely vízforgató berendezés beszerelését követelte meg minden medencénél, de ennek beépítése túl drága lett volna a jó öreg Piskótánál. Ezért a strandot, túl a 80 éves évfordulón, bezárták, és sokáig húzódott az újjáépítés. A fejlesztést reklámozó plakáton az újranyitás dátumát például többször is át kellett festeni, ennek tanúja voltam az évek során.

Végül a teljes átépítés és a Piskóta elbontása 2013-ra készült el. A régi strandból csak az 50 méteres úszómedence maradt meg. Jelenleg egy 3,5 hektáros, parkosított területen, 6 medencével és további wellness-szolgáltatásokkal működik a fürdő. A látogatottsága is jelentősen megemelkedett: míg 2013 előtt évi 60-65 ezer vendég látogatta, ez a szám azóta évi 230 ezerre nőtt. 2019-ben az úszómedence állandó tetőszerkezetet kapott, így a sátras téli időszak immár a múlté.

Íme, az újjáépített Selyemréti strandfürdő hat medencéje: 

- úszómedence 

- dögönyözőmedence 

- ülőmedence 

- csúszdamedence 

- torna- és tanmedence 

- gyermekmedence 

Reméljük, még sokáig használhatjuk a korszerű fürdőt, a tapolcaival egyetemben. Sokan azt mondják, hogy ha a régi Piskóta helyére épülne még egy nagy medence – akár hullámmedence „funkcióval” –, akkor tényleg minden igényt kielégítene a vendégek számára.

(Folytatjuk)

Források

Dobrossy István (szerk.): Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997, Dr. Dobrossy István) 

Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium (1300–1960) (Miskolc, 2002, dr. Dobrossy István) 

Szlabóczky Pál: Miskolc fürdőinek történetéről (Miskolc, 2009, Miskolci Egyetem) 

Szojka Ágnes cikkgyűjteménye 

boon.hu – A hernyóktól a bérházakig 

minap.hu 

miskolcblog.blogspot.hu 

selyemretifurdo.hu 

termalonline.hu 

Wikipédia – Hajós Alfréd szócikk