Puritán belső tér, letisztult fehér szín, egyszerű világ

A tervező az egész folyamat alatt végig együtt dolgozott a lelkésszel, akinek elképzelései szerencsésen találkoztak és összekapcsolódtak a belsőépítész gondolataival. Így született meg az egyszerű, mégis elegáns megjelenés. Az építész kötődik a megyéhez, hiszen gyökerei innen erednek, habár ma már a fővárosban van az élete. A projekt miatt gyakran kellett ide utaznia, ami különösen jó érzésekkel töltötte el.

Egy fedett köztér

Korábban városi köztereket tervezett, ami azt hihetnénk, hogy más, mint egy belső tér, de valójában mégsem – mondta Bunyik Emese. A templomot is emberek használják, lényegében az is egy fedett közterület. A lakásbelső és a közterület ötvözete, így mindkettőt tudnia kell – tudatta a belsőépítész. Hozzátette: nem a feladat típusa, hanem az ügyfél határozza meg, mi az, amin dolgoznak csapatával, ezért nem kategorizál. Akkor lesz megfelelő a végeredmény, ha az együttműködés is jó. Úgy kell megvalósítani az elképzeléseket, hogy a megbízó elégedett legyen és érezze, hogy valami pluszt kapott azzal a tudással, amit a tervező hozzáadott a folyamathoz. Ezen a munkán ketten dolgoztak, a bútorok tervezéséhez egy kollégáját, Boronkay Pétert hívta meg – hangsúlyozta az építész. Végül a tervek közül az úrasztala valósult meg.

A feladatra koncentrál

Az, hogy valami kihívás, nem igazán jut eszébe, mert annyira az adott feladatra összpontosít, hogy megijedni sincs ideje – avatott be Bunyik Emese. Egy kollégájával volt először a helyszínen, bejáráson és mindketten az első benyomásukra hallgatva annál a koncepciónál maradtak, hogy a belső tér puritán legyen. A református egyházhoz illő letisztult fehér szín, egyszerű világ. Ehhez párosították az eleganciát, hogy legyen meg benne a kettősség. Nem voltak nagyon külföldi példák előttük, de azért néhány részlet mintát vittek. Ilyen volt a világítás vagy a fehérítés és a burkolás. A megbízónak nagyon tetszettek az első tervek és elképzelések.

Sárga helyett fehér

A templom addigi megjelenése jellemző színű, sárga volt. Ez az a szín, amely a legtöbb embernek tetszik, és meg tudnak egyezni benne. Homlokzatok, szobák, belső terek, középületek dísztermei sok esetben sárgák. Ehhez a színhez kapcsolódnak az emberek érzelmei legkönnyebben, hiszen ez nem merész, harmonikus döntés. Ha például Lisszabon épületeit nézzük, azok rendszerint tetszenek az embereknek, pedig az a város jellemzően rózsaszín – mondta az építész. Az ügyfél azonban mégsem szeretne rózsaszín házat. Sokszor nem veszik észre, hogy mi az a dolog, ami kiváltja belőlük a pozitív érzést.

A református templom Hernádkakon valamikor közösségi munkában épült, a színe is közös döntés volt, mondhatni a szokványos sárgát választották. Most csak azzal, hogy fehérre festették a falakat, kapott egy olyan különlegességet az épület, ami máshol nem jellemző. Ezt erősítették meg a világítással és a padló magas fényű világos burkolatával. A burkolat attól is más, hogy a szokottnál nagyobb padlólapokból áll. Az első ötlet az volt, hogy matt legyen, de a lelkész végül a magas fényű mellett döntött. Ez bátor döntés volt, és ettől még különlegesebb lett a hatása – vélekedett a tervező.

„Kéz a kézben”

A munkafolyamat összes fázisában végig együtt dolgoztak a megrendelővel, azaz a lelkésszel. Volt egy olyan gondolatuk, hogy a nagyon tiszta, világos térbe érkezés előtt legyen ipari szőnyeg a bejáratnál. De végül ezt az ötletüket közösen elvetették, mert nem szerették volna, ha a szőnyeg miatt háttérbe szorul az elegancia. Így a textil az előtérbe került. Funkcióját tekintve szükséges, de kellett, hogy illeszkedjen a térbe. Az ilyen és ehhez hasonló döntésüket hétről hétre együtt hozták meg – mondta az építész.

A tervezési folyamat így nagyon izgalmasan alakult, párhuzamosan folyt a kivitelezéssel. Ez a projekt – évekig tartó – hosszának is köszönhető volt. Ettől azonban családias lett az egész – állította Bunyik Emese. Hozzátette: eddig csak azok a tervezések és kivitelezések voltak hasonlóak, amelyek valamelyik családtagjának készültek, hiszen kell hozzá a kölcsönös bizalom.

Esküvő és keresztelő

A lelkész, Mike Martin világlátott, jó ízlésű ember, könnyen ment vele a közös munka – jellemezte a helyzetet a tervező. Az ötleteik egymásra épültek és reagáltak. Alaposan át tudta adni azt, hogy használatban hogyan működnek a templom funkciói, belső terei, hiszen az minden templomnál más és egyedi. Vannak tárgyak, amelyek a közösségben központi jelentőségűek, és ezáltal azok helye is az a térben. Ebben az esetben a fiatal lelkész közösségépítési törekvéseit is szerette volna támogatni, ezért tervezte meg olyanra a templombelsőt, hogy vonzó legyen mindenki számára. Fontos volt, hogy aki meglátja, ezt a közösséget vagy templomot válassza esküvő vagy keresztelő helyszínéül – emelte ki az építész.

Sokan az elkészült templom fotói alapján azt mondták az ismeretségi, szakmai körökben, hogy mindenképpen elmennek egy istentiszteletre oda, mert ezt látni szeretnék – tette hozzá Bunyik Emese.

(A borítóképen: Templombelső)