Az ellenzék álhírkampányai szembemennek a valósággal

„A baloldali politikusok jellemzően – a magyarok többségének álláspontja helyett – mindig a külföldi multik oldalára állnak” – öszszegezte véleményét Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Magyarázatként hozzátette: „Ezt láttuk a rezsicsökkentésnél, a benzinárcsökkentésnél, a bankok megadóztatásánál és minden olyan ügyben, amikor bizonyos külföldi érdekköröknek többet kellett beleadniuk a közösbe. Mindig riogatják az embereket az ilyen típusú kormányzati intézkedések során: a rezsicsökkentésnél az akkor még főként külföldi tulajdonban lévő közműcégek csődjét jósolták, a bankok közteherviselésbe történő bevonásánál bankcsődöt vizionáltak, jelen esetben, a benzin és a gázolaj árának csökkentésénél pedig a benzinkutak csődjét helyezték kilátásba. Ezek közül egyik sem valósult meg, hiszen egyik esetben sem volt olyan drasztikus mértékű a kormányzati intézkedés, ami csődközeli helyzetbe sodorta volna a vállalkozásokat, ugyanakkor sikerült elérni azt az egyensúlyi állapotot, amelyben a vállalkozások is jelentős bevételre tehettek szert, de emellett a lakosság helyzete is javult, meg lett védve az elszabaduló áraktól.”

Magyarország válságállóvá vált 

 

„A kormány gazdaságpolitikája egyébként sikeres, Magyarország válságállóvá vált, amit jól mutat, hogy már 2021 első felében visszatért a gazdaság a koronavírus-járvány előtti kibocsátási szintre – szögezte le Deák Dániel. – A baloldal ezzel kapcsolatos riogatásai sem jöttek be, emlékezetes, hogy 2012- ben például Bajnai Gordon még azt mondta, hogy az IMF nélkül államcsőd következik el. Ehhez képest 2021-ben 6-7 százalék között nőtt a magyar gazdaság, idén pedig várhatóan 5 százalékkal fog, amelynek köszönhetően lényegesen nagyobb Magyarország mozgástere, mint korábban.”

A baloldal ezzel kapcsolatos riogatásai sem jöttek be - Deák Dániel 

A vezető elemző szerint nemcsak a gazdaság, hanem az oltások terén is hasonló módon álhírkampányt folytatott a baloldal. „Azt állították, hogy a keleti vakcina rossz, ehhez képest ugyanolyan, vagy még jobb hatékonyságúnak bizonyult, mint a nyugatiak. Szintén riogatták azzal a közvéleményt, hogy a tanárok kötelező oltása miatt megáll majd az oktatás, de ez sem valósult meg. Hasonlóan az egészségügy sem omlott össze a járvány alatt, illetve az orvosok munkaszerződései miatt sem állt le az ellátás, mint ahogyan korábban azt a baloldalon állították. Ugyancsak álhírkampánynak minősült A munka törvénykönyvének módosítása, amelyet a baloldal »rabszolgatörvénynek« nevezett. Energiapolitikában az atomenergiát támadták teljes erőbedobással, de ma már az Európai Bizottság is arról beszél, hogy zöldenergiaként kéne elismerni az atomerőműveket.” 

„A baloldal álhírkampányai mindig szembemennek tehát a valósággal, amelynek következtében a támogatottsága is csökken, hiszen a választók többsége valóságalapú kommunikációt vár el a politikusoktól, nem pedig álhírkampányt” – összegezte véleményét Deák Dániel.