„Nem lenne jó, ha bármi is elveszne”

Új igazgatója van a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárnak. A nyugdíjba vonuló dr. Prokai Margit után 2022. január 3-tól Varga Gábor vezeti az intézményt.

„Át kellett gondolni”

A második pályázaton indult, miután az első eredménytelen lett: nem volt jelentkező a tisztségre. Amikor ennek a lehetséges okáról kérdeztem, Varga Gábor saját szempontjaira szűkítette a választ:

– Nem tudom megítélni, más miért nem jelentkezett. Számomra magánéleti és szakmai okok miatt is megfontolandó volt, hogy pályázzak-e. Ekkora és ilyen hagyományokkal rendelkező intézményt vezetni kihívás. Hiába dolgozom itt régebben, vezetői beosztásban is – ezt azért át kellett gondolni. Az első pályázat eredménytelensége után döntöttem: jelentkezem.

A szakmai terveket megalapozó környezet bizonytalanságai nem befolyásolták – mondta a felvetésre: a fenntartó önkormányzat nem alkotta meg a kulturális koncepcióját, így nem lehet biztos benne, mit támogat majd a helyi stratégia abból, amit könyvtárvezetőként szeretne megvalósítani.

– A városháza kulturális osztályával jó a kapcsolatunk. Készül a városi stratégia, ehhez mi is küldtünk anyagot. Sokféle bizonytalanság van a kultúrával kapcsolatban országos szinten is. Nincs például országos könyvtári stratégia, amihez igazodva minden intézmény maga készíti el a saját stratégiáját. Az én vezetői koncepcióm is az intézmény most alakuló stratégiai tervére épül, azzal összhangban készült – jellemezte a kulturális közeget Varga Gábor.

Fontos hozzáállás

Hogyan gondol a saját igazgatóságára, lesz-e lehetősége a tervei megvalósítására? – a jövőképet jó már az elején tisztázni.

– Jó érzéseim vannak, de tudom, hogy nem lesz könyyű. A kollégák hozzáállása nagyon fontos. Már a pályázat megírásában is sokat segítettek. Nyilván a felelősség egyszemélyi. De nem az a vezető vagyok, aki ha elgondol valamit, akkor is végigviszi, ha közben kiderül, hogy az nem jó. Nem én találom ki az egész intézményt. Egyes részeit igen. És ha nincs valamiben egységes álláspont, az igazgatóé az utolsó szó, vele persze a felelősség is. De szeretnék konszenzus alapján előrejutni a mindennapokban, és hosszabb távon – hangzott a válasz.

Digitális könyvtár

Milyennek kell lennie a kor kihívásainak megfelelni kívánó könyvtárnak? Hová szeretne eljutni igazgatósága öt évében?

Erre felelve 2013-at a jelen és a jövő szempontjából fontos dátumként említette az új igazgató: változott a jogszabályi környezet, abban az évben vonták össze a megyei és a városi könyvtárat Miskolcon.

– Innen visszatekintve ez jó döntés volt a jogalkotó részéről: ezeknek a könyvtáraknak közös a múltjuk Miskolcon. Az összevonás óta eltelt időben együtt tudtak működni, egységes arculatú és szolgáltatási rendszerű könyvtárrá szerveződtek. Ebben nagy az érdeme elődömnek, dr. Prokai Margit igazgatónőnek. Az intézményi örökség bizonyos részei legfeljebb finomhangolást igényelnek, de van, ahol jelentős előrelépésnek kell történnie – vezette fel Varga Gábor.

Beszélgetésünkben nagy teret szentelt a digitalizálásnak. Ebben eddig minden résztvevő a saját stratégiáját követte, miközben hiányzott az a szereplő, amelyik összehangolja a tennivalókat, kiosztja a feladatokat.

Együttműködnek majd az Országos Széchényi Könyvtárral – az OSZK több éve készül a digitalizálásban is a meghatározó szerepkörre, a könyvtárakat például szakmai útmutatóval, digitalizálási pályázattal is segítve. Kapacitásuk lehetővé teszi, hogy a helyi könyvtárak saját gyűjteményük kuriózumainak szentelhessék a figyelmüket, ezeket digitalizálják és tegyék közkinccsé.

Törvényi feladatként említette Varga Gábor a megyei kulturális értékek felmérését és hozzáférhetővé tételét. Nem csupán a települési értéktárban szereplő tételekre kell gondolni, hanem a kihalóban lévő szokásokra, a lassan feledésbe merülő mesékre, történetekre. Számos kistelepülésen a könyvtár az utolsó még elérhető kulturális intézmény, így – bár munkatársai nem néprajzosok és nem muzeológusok, de – felelősséget kell vállalnia a gyűjtésben, megosztásban.

A helyismereti dokumentumok közül jelentőséget tulajdonít az igazgató vezetői koncepciója az egyedi, néhány példányos dokumentumok, helyi vonatkozású aprónyomtatványok – plakátok, szórólapok, esküvői meghívók – digitalizálásának. Nemcsak a szkennelés a feladat, hanem a feltárás is: a leírás, tárgyszavazás – a kereshetővé tétel.

A digitális állomány gyarapítása megszabadítja a földrajzi és időbeli kötöttségektől a könyvtári szolgáltatást. A világból bárhonnan és bármikor elérhetővé tesz valaki számára fontos dokumentumokat. Nem tudjuk ugyanakkor, hogy mekkora közönsége lesz mindennek, miközben a modern könyvtárról alkotott fogalmaink szerint ez persze megkerülhetetlen. Hogy miként áll arányban az elvégzett munka nagysága a hasznossággal, erre az volt a válasz:

– Ez küldetés.

A digitalizálás értelmét nemcsak a használhatóság adja, hanem az állományvédelem is: vannak olyan dokumentumok, amelyeknek az állagromlása folyamatos. Digitalizálva viszont megőrződnek az utókor számára – hívta fel rá a figyelmet Varga Gábor.

Digitalizálás eddig is volt, a könyvtár ezzel kapcsolatos új tervét most kell elkészíteni. A honlapjukról elérhető elektronikus könyvtár rendbetétele is az új terv része.

Megosztanak-e itt olyan gyűjtésre érdemes helyi vagy helyi érdekű információkat is, amelyek a világhálón jelennek meg: interneten publikált cikkeket, hírleveleket, podcastepizódokat?

– Ezt nemcsak tervezzük, de a módosított kulturális törvény értelmében gyűjtenünk is kell ebből a körből is. Az OSZK-val közös megállapodásunkban készítjük elő az ezzel kapcsolatos teendőket. A webarchiválásban első körben a kulturális honlapok, a kulturális tartalmak lementése a fontos. Ezeket az OSZK „aratja”, és ebből mi is szolgáltathatunk. Felhívhatjuk a figyelmet rá, ahol ilyen érték található – nem lenne jó, ha bármi is elveszne – árulta el Varga Gábor.

Varga Gábor

2000-ben végzett a Nyíregyházi Főiskolán. Attól az évtől dolgozott a Miskolci Városi Könyvtár Szabó Lőrinc Fiókkönyvtárában.

2002: a Miskolci Városi Könyvtár Lévay József Muzeális Könyvtárában a muzeális állomány feldolgozásában, restaurálási és egyéb régi könyves pályázatok összeállításában és lebonyolításában vett részt. A muzeális könyvtárnak 2007 óta vezetője.

2007 és 2009 között a Miskolci Városi Könyvtár szakmai igazgatóhelyetteseként dolgozott, a fiókhálózat szakmai irányítása mellett a helyi és országos pályázatokért volt felelős, kiemelten az európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztésekért.

A 2013-as összevonás után lett a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár különgyűjteményi osztályvezetője.

Érdeklődési területe: régi magyar irodalom, 19. századi miskolci nyomdászat.

(A borítóképen: Varga Gábor, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár új igazgatója. Öt évre szóló programja jelentős szerepet szán a digitalizálásnak)