Tonnányi ételt dobunk a kukába

Az élelmiszer-pazarlás korunk egyik legjelentősebb fenntarthatósági kérdése. Élelmiszer-hulladék keletkezhet az élelmiszerlánc minden állomásán: a termelés és a szállítás közben, az áruházban és a háztartásainkban is, ám a fejlett országokban a kidobott élelmiszer-hulladék mennyiségének több mint feléért a háztartások felelősek.

Az ENSZ 2016-ban közzétett fenntartható fejlődési célkitűzése, hogy 2030-ig felére csökkenjen a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék.

A környezetterhelés

Bár hazánkban 2016 és 2019 között 4 százalékkal (68 kilóról 65-re) csökkent a fejenként kidobott élelmiszer mennyisége, a kitűzött cél eléréséhez továbbra is komoly erőfeszítéseket kell tenni. Ráadásul a kidobott élelmiszer fele megmenthető lenne. Pénzben kifejezve, egy átlagos, 4 fős magyar háztartás 128 ezer forintnyi élelmiszert pazarol el évente. Ennek legnagyobb részét a készételek – vagyis a legtöbb befektetett energiát igénylő kategória – adják, évente 13,7 kilogramm kerül a szemetesbe. Ezt követik a zöldségek és gyümölcsök (5,9 kiló), majd a pékáruk (5,3 kiló) – írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Ételt csak okosan oldala.

Az élelmiszer kidobásának jelentős környezeti hatásai vannak, amelyeket elsődlegesen nem a hulladék okoz, hanem a hulladékká vált élelmiszer gyártásához felhasznált erőforrások (benzin, olaj, földgáz, víz) elvesztegetése. Az erőforrások előállítása és felhasználása ugyanis szén-dioxid-kibocsátást okoz. Ha az ételt kidobjuk, ez a szén-dioxid-kibocsátás felesleges volt. A legnagyobb CO2-lábnyommal rendelkező élelmiszerek sorban a bárány, a marha, a sajt, a sertés, a lazac, a baromfi (pulyka, csirke), a tojás és a burgonya, így ezekre kell a legjobban ügyelni, nehogy a szemétben végezzék. Ha csökkentjük az élelmiszer-pazarlást, azzal vizet is spórolunk, hiszen kevesebb vízzel is megoldható az élelmiszerek előállítása.

Elsősorban a háztartásoknak és a fogyasztóknak kell tisztában lenniük az élelmiszer-pazarlás jelentőségével, és változtatniuk a szokásaikon. A Nébih több programot is indított. A Maradék nélkül program hivatalos oldalán számos hasznos anyag és gyakorlati útmutató található ezzel kapcsolatban.

Alapvető elv, a „mennyiség helyett minőség!” elve, de saját élelmiszer-pazarlásunkat meg is mérhetjük, s ha tudatosítjuk, mennyi élelmiszer-hulladékot termelünk, már egy fontos lépést megtettünk ahhoz, hogy elkezdjünk változtatni a szokásainkon. A túlvásárlást meg is előzhetjük azzal, hogy vásárlás előtt megtervezzük, milyen ételeket szeretnénk főzni, milyen alapanyagokra van szükség, amelyhez érdemes listát készíteni. Válasszunk friss alapanyagokat a feldolgozott, csomagolt készételek helyett. Így a csomagolástól is megkíméljük Földünket. Ellenőrizzük a termék lejárati idejét, és csak olyat vegyünk meg, amiről biztosan tudjuk, hogy el is fogy. Főzzünk annyit, amennyit megeszünk, és ha nincs más lehetőség, akkor komposztáljunk.

(A borítóképen: Gondoljuk végig, nem menthető-e meg az étel)