Csupán a pedagógusok tíz százaléka sztrájkolt hétfőn megyénkben

Hétfőn reggel a szokott időben kevesebben indultak útnak a gyerekeikkel óvodába és iskolába, hiszen a pedagógusok kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak délelőtt 10 óráig. Azonban ez idő alatt is biztosítani kellett az elégséges szolgáltatást, vagyis a gyermekfelügyeletet.

Kilencszáznál többen 

A figyelmeztető sztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közösen szervezte országosan és megyénkben is. A munkabeszüntetést azért kezdeményezték, mert – meglátásuk szerint – alacsonynak ítélt béreik és megbecsülésük hiánya miatt országszerte egyre nagyobb a pedagógushiány, ami szerintük tovább súlyosbodhat. Erre szerették volna felhívni a kormány figyelmét. 

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megközelítőleg tízezer pedagógus dolgozik, melyből 1500-an a szakképzésben, őket a mostani kezdeményezés nem érintette. Kilencszáznál többen vettek részt a megyében a sztrájkban – mondta Molnár Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezetének Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke. A megyei adatból a Miskolcon csatlakozók száma 367, amelyben általános iskolában tanítók és gimnáziumi tanárok, illetve óvodapedagógusok is vannak. Jellemzően ezek azok az intézmények, amelyek a pedagóguséletpálya-modell rendszeréhez tartoznak – emelte ki a megyei elnök. Az állami, valamint önkormányzati fenntartásúak mellett néhány egyházi oktatási intézmény is szerepel az összesítésben. 

Eltérő volt az iskolák látogatottsága, volt olyan, ahol csak 17 tanuló jelent meg reggel. Azonban vállalták, hogy biztosítják minden beérkező gyermek számára a felügyeletet még úgy is, ha sztrájkolni kívánó kolléga van beosztva ügyeletbe. A biztonságos és szabályszerű ellátás megtörtént mindenhol – hangsúlyozta Molnár Zoltán. 

A Miskolci Integrált Óvodai Intézmény (Mióvi) székhelyóvodájában és 31 tagintézményében is volt megmozdulás. Tagintézményenként eltérő volt a sztrájkhoz csatlakozók száma, volt, ahol az egész óvoda részt vett benne, máshol szinte senki – mondta Makár Barnabásné, a PSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete Óvodai Tagozatának elnöke. Hozzátette: a Mióvi összes tagóvodájában 113-an sztrájkoltak. 

Csendesen, zökkenőmentesen zajlott az óvodákban a munkabeszüntetés. A szülők támogatóak, együttműködőek voltak, kevesen vették igénybe az ügyeleti ellátást, melyet így nem volt nehéz megszervezni. Sok gyermeket ezen a napon egyáltalán nem, vagy csak 10 óra után vittek az intézményekbe – tudatta Makár Barnabásné.

Ellentmondásos 

„A mi intézményünkben nem csatlakozott senki a hétfői sztrájkhoz. A demonstráció mögött természetesen látok politikai indíttatást, hiszen a választási időszakban vették elő újra a témát” – nyilatkozta az Észak-Magyarországnak Vizkeletiné Juhász Judit, a Nemzeti Pedagógus Kar Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi szervezetének elnöke. Rámutatott: „Magukat a követeléseket a PDSZ hivatalos oldalán én magam is felkerestem, és elolvastam őket. Ezek tartalma napról napra változott. A legérthetetlenebb számomra a koronavírus elleni kötelező védőoltásról szóló pont, ami azt kéri, hogy a pedagógusok foglalkoztatását ne kössék a védettségi igazolvány meglétéhez. Egyrészt ez egy utólagos történet, hiszen ezzel kapcsolatban már korábban megszülettek az érdemi döntések, amelyek már hatályba is léptek. Ezért ezt nem is tartom életszerűnek. Másrészről pedig tavaly ezek a szervezetek kérték – a PDSZ és a PSZ – együttesen, hogy teszteljék rendszeresen és soron kívül oltsák a pedagógusokat, amit a kormány figyelembe is vett. Amikor pedig védettséghez kötötték a foglalkoztatást, akkor ezen szervezetek ellenérzésüket fejezték ki. Én ezt személy szerint nagyon ellentmondásosnak találom.” Kiemelte, hogy a követelések között szerepel továbbá az is, hogy a nem pedagógus munkakörben dolgozók – oktatást segítő munkatársak, pedagógusasszisztensek – munkaidejének a csökkentését szeretnék elérni, tehát a heti 40 órát 35-re mérsékelni. Szerinte azonban ez megint nem releváns követelés, hiszen korábban nem merült fel, hogy ez probléma lenne, illetve a közalkalmazotti szférában ennyi az előírt munkaidő.

Teljesíthetetlen 

A Nemzeti Pedagógus Kar megyei elnöke kiemelte: a bérekre vonatkozó követelésekről szóló rész részben jogos, hiszen az alapbér korrekcióra szorul, de a kormányzat részéről erre megvan a törekvés, és az utóbbi hetek, hónapok nyilatkozatai alapján a magyar kormány elkötelezett a pedagógusok bérének további rendezésében. Az „azonnali 45 százalékos emelést” firtató kérdésünkre azt felelte, hogy ez józan ésszel teljesíthetetlen. Az elmúlt évek pozitív lépései között említette: az osztályfőnöki bérpótlék az elmúlt években duplájára nőtt. A munkaközösség-vezetőknek, intézményvezetőknek, intézményvezető-helyetteseknek jelentősen megnövekedett a bérpótlékuk, ahogy az ágazati szakpótlék is növekedett idén. Felvetésünkre, hogy ezt sokan úgy állítják be, hogy ez csak adható, illetve elvehető, a megyei elnök azt mondta: arra még nem volt példa, hogy bárkinek a pótlékát indokolatlanul elvegyék. 

Kértük, tegye mérlegre a 2010 előtti (baloldali kormányok – a szerk.) és az azt követő (jobboldali kormányok – a szerk.) időszakot. A megyei elnök rámutatott: a 2010 előtti iskolabezárások tények, ezzel nem lehet vitatkozni. „Akkoriban rengeteg pedagógusnak szűnt meg az állása, tehát akkor sem anyagilag, sem erkölcsileg nem volt megbecsülve a pálya. 2010 előtt nem voltak olyan jelentős lépések, amelyek segítették volna egy pedagógus előmenetelét, illetve elvették tőlünk is a 13. havi bért, és több ezer tanárt küldtek el a közoktatásból, így gyakorlatilag minket is megsarcoltak. Emellett folyamatosan csökkentették az oktatásra szánt pénzeket, több milliárd forint költségvetési forrást vontak el” – húzta alá. 

„Az iskolákban a mostani időszakban sokkal jobbak a körülmények, mint 2010 előtt voltak” Vizkeletiné Juhász Judit

„Ezzel szemben most jelentősen megnövekedtek az iskolafelújítások, és új óvodák, tornatermek, tornacsarnokok, uszodák épülnek. A mi intézményünk is félmilliárd forintból újult meg” – emelte ki Vizkeletiné Juhász Judit. Hangsúlyozta: olyan színvonalbeli emelkedés indult meg az elmúlt évtizedben, amely az oktatás minőségét és a pedagógusok munkakörülményeit növeli. Az állami iskolákban a mostani időszakban sokkal jobbak a körülmények, mint a 2010 előtti időszakban. Összességében minden olyan lehetőség adott most, amellyel ha élnek a pedagógusok, akkor egy kiszámítható életpálya van előttük. A Klebelsberg-ösztöndíj egyedülálló motivációs tényező a tanárképzésben. A munkaerőhiányt firtató kérdésünkre azt felelte: általánosságban elmondható, hogy minden szektorban munkaerőhiány van, így a pedagógusoknál is.

A minisztérium szerint törvénytelen volt

Törvénytelen volt a hétfői sztrájk az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint, mert bár a bíróság elsőfokú határozata megszületett január 28-án, de a döntés nem volt jogerős. A kormány felszólította a szakszervezeteket arra, hogy tanúsítsanak jogkövető magatartást, és a sztrájkot halasszák el, ám ez nem történt meg.

(A borítóképen: Tanórán az iskolában. Kedd reggel már újra szokott időben kezdődött országszerte a tanítás. A kép archív.)