Negyven

Vannak olyan emberek, akik egy bizonyos életkor felett nem szívesen beszélnek a saját életkorukról. A férfinépség nagy része úgy véli, hogy a női nem képviselőinek nagy részéből tevődnek ki azok, akik ebbe a táborba tartoznak. Én úgy gondolom, hogy ne nemesítsük a kérdést, mert mindkét nembeliek között vannak jócskán olyanok, akik hiúak életkorukra, és inkább csökkentenék élet­éveik számát.

Van azonban olyan élethelyzet, amikor nehéz lenne eltekinteni a megélt esztendők számától. Nem nehéz kitalálni, hogy ha manapság egy nyugdíjas-búcsúztatóra vagyunk hivatalosak, akkor ott a főszereplő hatvanöt év körüli. Kivételt jelent ez alól például az a hölgy, aki részese lehet és vállalja is a részességet a Nők40 programban. Aki becsülettel végigdolgozott negyven esztendőt, annak nincs oka nem büszkének lenni életkorára. Azzal a reménnyel vonulhat nyugállományba, hogy ezután több ideje jut gyerekeire, unokáira vagy arra, hogy pihenjen egy jó nagyot.