A „rabszolgatörvény” csak baloldali hangulatkeltés

Nincs alapja azoknak a baloldali politikai támadásoknak, amelyek a 2019 januárjában hatályba lépett túlóratörvényt érték az érdekvédők és az ellenzéki politikusok részéről. A megfogalmazásukban „rabszolgatörvényként” emlegetett jogszabály megszüntetése választási programjuk része lett, miközben a rugalmasabb foglalkoztatás lehetősége az elmúlt két évben jelentősen hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez a koronavírus-járvány idején. A foglalkoztatás fenntartásában hasonló szerepet játszhat most az orosz–ukrán háború nyomán kialakult és a jelen várakozások szerint elhúzódó világgazdasági válsághelyzetben is.

Hatékonyabb munkaszervezés

A munka törvénykönyvének a munkaidő-szervezéssel összefüggő, 2018 decemberében elfogadott módosítása 250-ről – egyéni megállapodás alapján – 400-ra emelte az egy évben kiadható maximális túlórák számát. Ekkor lépett életbe az a lehetőség is, ami 12-ről 36 hónapra növelte a munkaidőkeret és elszámolási időszak – a kollektív szerződés mellett megengedett – maximális hosszát. Az innovációs tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor szerint ez lehetőséget kínált a vállalkozásoknak a hatékonyabb munkaszervezésre, a járványhelyzetben pedig ennek köszönhetően sikerült elejét venni a nagyarányú létszámleépítéseknek. A munkaügyi szabályozást ezzel az eredményes gazdaságvédelmi intézkedések közé sorolta a szakpolitikus.

A jogszabállyal kapcsolatban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Bihall Tamás korábban úgy fogalmazott: a felelős munkaadónak az az érdeke, hogy folyamatos termelést tartson fenn, és gazdaságilag stabil maradjon. A törvény ugyanakkor kölcsönös szabályokat tartalmaz, amiket nem lehet csak munkaadói vagy munkavállalói oldalról megközelíteni – mutatott rá. Utalt arra, hogy a foglalkoztatási piacon egyre erőteljesebb verseny bontakozott ki a munkavállalókért, ezért egyetlen munkaadó sem kockáztatja meg, hogy a meglévő dolgozóit a korábbinál kedvezőtlenebb munkakörülmények közé szorítsa.

Az Észak-Magyarország által megkérdezett munkaügyi szakjogász szerint ritka a peres ügy a túlórázás miatt, de e tekintetben a leghitelesebb információforrásnak a foglalkoztatásfelügyelet vizsgálatairól szóló jelentéseket tartja. A hatóság legutóbbi, a tavalyi év utolsó negyedévében végzett célvizsgálata pedig azt állapította meg, hogy a túlóratörvény korábbinál jóval rugalmasabb szabályaival a munkaadók jellemzően nem éltek vissza. A 750 munkaadónál végzett foglalkoztatásfelügyeleti célvizsgálat egyetlenegy (!) helyen tárt fel a munkaidőkeretre és a munkabér védelmére vonatkozó szabálysértést. A Liga Szakszervezet elnöke erre utalva az egyik internetes portálnak úgy nyilatkozott, hogy jellemzően nem a túlmunka, mindinkább a munkaidőkeret kihasználása jelentett gondot a járványhelyzetben azoknál a munkaadóknál, amelyek ebben a formában foglalkoztatták a dolgozóikat.

A hatóság rendkívüli célvizsgálata egyébként arra a közérdekű bejelentésre indította, mely szerint a munkaidőkeret végén keletkezett „mínuszórákat” egyes munkáltatók munkabérelőleg jogcímen visszakövetelik. A szabálysértés vélelme azonban nem igazolódott be. A jelentés összegzésében megfogalmazták: a munkaidőkeretben foglalkoztatás leginkább a gépipari és feldolgozóipari ágazatokra jellemző, amelyekben olyan erős a munkaerő-kereslet, hogy a vállalkozások nem kockáztatják szakképzett dolgozóik elvesztését jogsértő trükközéssel. Országos tapasztalat, hogy a munkáltatók a munkavállalók megtartására törekednek.

(A borítóképen: A munkáltatók a munkavállalók megtartására törekednek. Fotó: shutterstock/illusztráció)