A Gömörben élő reformátusok máig őrzik az egységet

Ahogy a családokat, úgy az egyházi közösségeket is szétszakította a trianoni diktátum. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyére is kiterjedő Gömöri Református Egyházmegye az egyik, amelynek legnagyobb részét Szlovákiához csatolták. A református felekezeti hovatartozás azonban máig hozzájárul a határon túli magyarság identitásának megőrzéséhez. 

– Mindössze tizenhárom, ma is élő egyházközség szakadt az anyaországhoz a gömöri régióban, a többség a túloldalon maradt. Az 1920–1921-es egyházmegyei közgyűlésekre a felvidéki Gömörbe még elküldték a magyarországi egyházközségek életéről szóló jelentést is. Mindenki reménykedett benne, hogy csak rövid idejű változás következik – mondta Szőnyi Tamás, a Borsod–Gömöri Református Egyházmegye esperese. – A határ túloldalán jellemző volt a magyar családok kitelepítése a régióból. Gömör, különösen kezdetben, kevés támogatást kapott a szlovák államtól, így hátrányos helyzetűvé vált. Kezdett elnéptelenedni, és a kommunizmus falurombolása is megnyilvánult. Több templomot felrobbantottak. A magyar oldalon pedig az anyaországba menekült kitelepített emberekből megalakult a Bánrévei Református Egyházközség. 

Nevében is egységesült 

– A kilencvenes években vetődött föl, hogy a borsodi egyházmegye felvehetné a gömöri nevet. Bár a folyamat nem volt zökkenőmentes, de a fiatal lelkészgeneráció, az Enyedy Andor Lelkészi Kör egyöntetűen támogatta, és 2000-ben megszületett a Borsod–Gömöri Református Egyházmegye. 2008. január 5-én már a felvidéki gömöri és a borsod-gömöri egyházmegye közös gyűlést tartott, hálaadó istentisztelettel összekötve Putnokon. Életfa emlékművet lepleztek le a Bánréve–Sajószentkirály határátkelőhelyen. A szobrot kezdetben a hamvai idősek otthona kertjében helyezték biztonságba. Ma pedig a putnoki főtéren áll. Az emlékmű egy villám sújtotta fát ábrázol szétágazó törzzsel, amelynek a levelei összekapaszkodnak és újra egymásra találnak – számolt be a református esperes. 

Tompa Mihály emléke él 

A határokon átívelő rokoni szálak miatt Aggtelektől Bánrévéig élő a kapcsolat a kinti gyülekezetekkel. 

– Rendszeresen szervezünk közös tanulmányi alkalmakat Mályiban, a Tiszáninneni Református Egyházkerület Mécses Központjában. Kinti testvérgyülekezeteink képviselőivel pedig egyházi fórumokon találkozunk. A rimaszombati születésű Tompa Mihály költő, református lelkész emlékét szintén együtt ápoljuk, aki később Igriciben és Sárospatakon nevelkedett, majd Gömörszőlősön és Hanván is szolgált, ahol eltemették. Idén június 4-én, a nemzeti összetartozás napján Gömörszőlősön megemlékezés keretében kopjafa­avatást tartunk a református templom melletti téren, ahol Nagy Ákos Róbert, a felvidéki Gömöri Református Egyházmegye esperese is vendégünk lesz – tudatta Szőnyi Tamás. 

Azonos liturgia, Biblia 

Az egységesült Kárpát-medencei református egyház május 20-án ünnepli a református egység napját. 

– A határon túli leszakadt egyháztestek és az anyaországi egyházmegyék kimondták eszmei együvé tartozásukat 2009-ben, amit májusban ünneplünk. Ehhez később a diaszpórában élő magyar református közösségek, sőt két felvidéki szlovák nyelvű református egyházközség is csatlakozott. Az egységre utal, hogy a magyarra fordított protestáns Bibliánk és a Református Énekeskönyvünk teljesen közös. Továbbá az istentiszteleti rendtartásunk is, amely helyben speciális tiszán­inneni, főként sárospataki liturgiát jelent, ami a felvidéki Gömörben is megjelenik. A magyar féllel együttműködésben történik a szlovákiai lelkipásztorképzés is, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán – fejtette ki az esperes.

(A borítóképen: Református életfa Putnokon | Fotó: Olvasónktól)