A gondoskodásról gondolkodnak

A magyarországi nyugdíjrendszer reformjára vonatkozó javaslatokat is tartalmaz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben közzétett Egyensúly és felzárkózás című kiadványa, amely három sarokpontban foglalta össze a megfontolásra szánt javaslatokat. 

Érdemes beszélni róla 

A nyugdíjszámítás módjának módosítására, a nyugdíjbónusz emelésére és a nyugdíjkorhatár további kiigazítására tett kezdeményezés megjelenésének időzítése nem igazán szerencsés, hiszen éppen idén január elsejétől emelkedett 65 évre a nyugdíjkorhatár, a várható élettartam pedig a pandémia következtében mintegy 8 hónappal csökkent. 

A nyugdíjszakértő mindezek ellenére pozitívnak tartja, hogy egy komoly intézmény hozakodott elő ezzel a témával. Meglátása szerint évtizedes távlatban megkerülhetetlen az ellátórendszer átalakítása, mivel az jelenlegi formájában 2035-2037-ig tartható fenn jelentősebb problémák nélkül. 

Elgondolásait az MNB vitairatnak szánta, nem törvény-előkészítésnek – szögezte le Farkas András nyugdíjszakértő, aki pontról pontra értékelte a javaslatokat. 

Meglátása szerint teljesen életszerű, hogy a nyugdíjkorhatárt a betöltésekor várható élettartamhoz igazítanák. Számos ország átállt erre a svájci és svéd minta alapján kialakított rendszerre, ami azon a kutatáson alapul, amely szerint hosszú távon erőteljesen nő a nyugdíjkorhatár betöltésekor várható további élettartam. Az öregségkutatók előrejelzése szerint átlagban elérheti a 90 évet is, ilyen esetben egy 65 évben meghatározott nyugdíjkorhatár nem tartható fenn, mert finanszírozhatatlanul hosszú életszakaszt kell támogatnia. Igaz, a magyar átlagéletkor ettől még igencsak távol van: jelenleg a magyar férfiak születéskor 73, a nők 79 évig élnek. 

Dilemma a plusz öt év miatt 

Az is méltánylandó javaslat a nyugdíjszakértő szerint, hogy ne rohanjon mindenki nyugdíjba, ha már betöltötte a korhatárt, hanem dolgozzon tovább, és ezt honorálja a jelenleginél bőkezűbben a nyugdíjrendszer. Most a 65 éves kor betöltését követő munkavégzéssel évente 6 százalékkal – havonta fél százalékkal – magasabb nyugdíjat lehet szerezni. Az MNB ennek a nyugdíjbónusznak az emelését szorgalmazó javaslata azonban nem számszerűsíti, de maga a javaslat a nyugdíjszakértő szerint támogatandó. Egy baj van vele, tette hozzá Farkas András, hogy Magyarországon a nyugdíj betöltésekor egészségben várható élettartam igencsak rövid, öt év körül ingadozik, amivel a sereghajtók közé tartozunk az unióban. Így ha a 65 év után adott egészségben eltöltött időtartamot végigdolgoznák az emberek, mert az a magasabb nyugdíjért megérné nekik, akkor éppen a magasabb nyugellátást nem élvezhetnék, mert arra az időszakra már borítékolhatóan valamilyen betegségük lesz. Ezt a javaslatot így valamilyen formában finomabbra kellene hangolni, vélte. 

A jegybanki javaslatcsomagban erőteljesen problémásnak találja ugyanakkor, hogy a nyugdíjrendszert közvetlenül a gyerekszámtól tegyék függővé. Sőt, odáig is megy az MNB-javaslat, hívta fel a figyelmet, hogy az, akinek nincs gyereke, a nők kedvezményes nyugdíját, azaz a Nők40-et se vehesse igénybe. Ez Alaptörvény-ellenes diszkrimináció az egészségügyi okok miatt gyermektelenekkel kapcsolatban, amit nem lenne szerencsés feszegetni – szögezte le. 

Megkerülhetetlen átalakítás 

Idén lett vége egy nyugdíjkorhatár-emelési folyamatnak: január 1-jétől 65 évre emelkedett, gyorsabban nőtt, mint a várható élettartam. Évtizedes távlatban, 2035-2037-ig ez biztosíthatja, hogy a rendszer finanszírozható legyen – értékelte Farkas András. 

A jövőről azonban már most gondolkodni kell, mert az átalakítása megkerülhetetlen lesz, erről pedig évtizedes távlatban kell gondolkodni. 

Farkas András ezért üdvözli, hogy a jegybank ezt a kérdést felvetette, noha az MNB-nek közvetlenül abszolút semmi köze nincs a nyugdíjrendszerhez, még ha a monetáris politikának közvetett hatása nyilván van is rá.