Élelmiszert venne SZÉP-kártyával? Péntektől meglepetés érheti!

A veszélyhelyzetben meghozott, később módosított kormányrendelet értelmében február 1-jétől június 30-ig lehet a SZÉP-kártyával fizetni az élelmiszerüzletekben. Egyes kártyaszolgáltatók már fel is hívták erre a kereskedők figyelmét, akik azonban az utolsó pillanatig bíznak abban, hogy a hatósági ár fenntartásához hasonlóan októberig meghosszabbítják számukra is a cafeteria elfogadását. Az idegenforgalmi ágazat viszont a korábbi rend visszaállítására vár, mivel az éves forgalmuk jelentős részben épül a szolgáltatásokért SZÉP-kártyával fizetőkre.

A Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) felhasználásának átmeneti kibővítését a pandémia kezdetén javasolták az élelmiszer-kiskereskedelmi ágazat képviselői. Álláspontjuk szerint a veszélyhelyzetben különösen nagy szükség volt arra, hogy a béren kívüli juttatásként év elején feltöltött összeget a több mint egymillió kártyatulajdonos a mindennapos bevásárlásra is költhesse. Ezt február 1-jétől lehetővé is tette a kormány, aminek köszönhetően jelentősen meg is ugrott a SZÉP-kártya-költések értéke. A kártyaforgalmazók közlése szerint a forgalom mintegy 25-30 százalékára tehető az élelmiszer-vásárlás. 

81 százalékkal nőtt 

Nem kevés pénzről van szó. A Magyar Turisztikai Ügynökség tájékoztatása szerint az év első negyedévében a SZÉP-kártyás fizetések a tavalyi évhez képest 81 százalékkal nőttek, azaz a felhasználók 84,4 milliárd forintot költöttek az elfogadóhelyeken. Jelentősen növekedett a feltöltés összege is, a munkaadók idén január és március között 102,8 milliárd forint juttatást adtak a kártyákon keresztül az alkalmazottaknak, míg a kártyákon március végén összesen több mint 155 milliárd forint állt rendelkezésre. 

„A cafeteriakeret élelmiszerekre való felhasználása nem elsősorban a kereskedőket támogatja, hanem a családoknak segít mérsékelni az élelmiszerár-emelkedés hatását” – értékelte Valler Zoltán, a Kispatak 2000 Kft. ügyvezetője. Arról azonban nincsenek adatai, hogy a bevásárlások alkalmával milyen arányban fizettek az elmúlt öt hónapban SZÉP-kártyával a termékekért. A kereskedők forgalma növekedett az elmúlt időszakban, de ez, mint mondta, az inflációval járó emelkedésnek tudható be. „Nem darabra, kilogrammra értékesítünk többet, csupán forintra. Azt viszont lehetetlen megmondani, hogy mennyi lett volna a forgalom a SZÉP-kártya nélkül” – fogalmazott. 
A hatósági árak hatására meglátása szerint torzult a kereslet egyes termékek esetében. 

Vállalkozók az üzletekben 

„Felborult az árak korábbi egyensúlya. Aki lapockát vagy apróhúst vett korábban, most sertéscombot keres, amiből viszont nincs több, hiszen a sertések nem tudnak nagyobb combot és kisebb lapockát növeszteni. De ez csak egy probléma a többi mellett. A kisebb éttermek például az élelmiszerüzletben a valós piaci árnál jóval olcsóbban tudják megvenni az árstopos termékeket, tehát ide járnak vásárolni. Az üzletnek így a régi, hűséges vásárlói mellett ezeket a kisebb vállalkozásokat is ki kell szolgálnia, emiatt találkozhatunk az üzletekben mennyiségi korlátozásokkal, ami joggal háborítja fel a régi vásárlókat” – világított rá Valler Zoltán. Az árak alakulását azonban más befolyásolja. 

„Nem kivitelezhető, hogy például a kristálycukor hatósági ára okozta veszteséget átterheljük más termékekre, és megemeljük azok árát, hiszen az üzletek egymással versenyeznek. Nem ez mozgatja most az árakat, hanem például az, hogy több termékből hiány van a háború miatt, ezeknek természetesen felmegy az ára. Az élelmiszerek előállítói egyrészt az alapanyag, másrészt a gyártáshoz szükséges energia nagymértékű drágulásával szembesülnek, tehát emelik az áraikat. A népegészségügyi termékadó – köznyelven csipszadó – megváltozása július 1-jétől további, jelentős áremelkedést generál több száz termék esetében, és a forint folyamatos gyengülése is egyértelműen hatással van az árnövekedésre. Ezek a hatások összesítetten, együttesen csapódnak le az üzletekben” – sorolta. Vásárlói oldalról ezen tompítottak a SZÉP-kártyás vásárlások, fenntartásuk viszont segíthetné a kisebb, hátrányos térségben működő boltok működését. 

Hiányzik az összeg 

A Széchenyi Pihenőkártya eredeti célja, hogy – már a nevéből adódóan is – a családok pihenését, az egész évben keményen dolgozók feltöltődését, rekreációját szolgálja – emlékeztetett Bágyi Péter, a megyei iparkamara idegenforgalmi és vendéglátóipari osztályának elnöke. Azt, hogy februártól másra is költhették a cafeteriát, az idegenforgalmi szakma is megérezte. Az utolsó hiteles, 2019–2020-ból származó adatok szerint a belföldi vendégek mintegy 20 százaléka SZÉP-kártyával érkezik az észak-magyarországi régióba, így a bevétel jelentős része származik ebből a forrásból. Ez az elmúlt öt hónapban egyértelműen hiányzott az ágazatból.

(A borítóképen: Az élelmiszerüzletek örülnének, ha továbbra is lehetne élelmiszert vásárolni a SZÉP-kártyával)