Ezekre a pluszkiadásokra is tartalékolniuk kell a lakást vásárlóknak!

Nemcsak az ingatlanok vételára emelkedett meg jelentősen az elmúlt két évben, hanem ezzel arányosan nőttek a vásárlók járulékos költségei is. Egy átlagosnak mondható 25 millió forintos lakás utáni vagyonszerzési illeték és ügyvédi munkadíj már önmagában is meghaladhatja az egymillió forintot. A pluszkiadások a vásárlás módjától és az első lakáshoz jutó életkorától függően eltérőek lehetnek, de a fizetnivalót adott esetben akár egy banki hitelfelvételhez szükséges értékbecslés és a hozzá kapcsolódó közjegyzői közreműködés díja tovább emelheti. A kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében ezekre a pluszkiadásokra is tartalékolniuk kell a vásárlóknak.

Nem csak a vételár a tét

Az ingatlanvásárlásban gondolkodók első öröme, amikor megtalálják azt a lakást, amely belefér abba a költségbe, amit erre szánnak. Sokan megfeledkeznek azonban arról, hogy ingatlanszerzéskor nemcsak a vételárral kell számolniuk, hanem számos más költséggel is, amik a vásárlás kötelező velejárói. Erre hívja fel a figyelmet Demeter Tibor ingatlanszakértő.

Az ingatlanközvetítők érdeke egyrészt, hogy ne kísérje keserű szájíz a vásárlást, másrészt hogy ők is hozzájussanak az eladásért járó átlag 3-5 százalékos sikerdíjukhoz. Igaz, ezt jellemzően az eladó fizeti, és a szolgáltatás árát már belekalkulálják az ingatlan értékébe.

A megbízható ingatlanközvetítők ráadásul pluszszolgáltatásokat is kínálnak: hitelügyintézést, ügyvédi közreműködést, energetikai tanúsítvány elkészítését, utóbbi nélkül ugyanis nem lehet ingatlant eladni a jogszabályok szerint.

Az ingatlan-adásvételi folyamat első költsége a vételár, amely után a következő kiadás a 4 százalékos vagyonszerzési illeték, amit ezen felül kell megfizetniük a tulajdont szerzőknek. Ez egy 25 millió forintos lakás után 1 millió forint illetéket jelent, amely összeg az állam bevétele.

Családon belül illetékmentes

Illetékmentes akkor lehet a tranzakció, ha családon belül, egyenes ági leszármazottak vagy házastársak között történik az adásvétel, illetve ha a vásárlásnál akár egyetlen gyermek után is igénybe veszik a családi otthonteremtési kedvezményt, a csokot. Ez utóbbiról kevesen tudnak, pedig jelentős összeget spórolhatnak meg a támogatás megszerzését kísérő papírmunkával – jegyezte meg a szakember. A vagyonszerzési illeték mértéke más esetekben is csökkenthető, például az úgynevezett cserepótló vétellel. Ennek lényege, hogy ha az ingatlanvásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül ingatlaneladás is történik, a vagyonszerzési illetéket nem a vételár, hanem a vételár és az eladási ár különbözete után kell megfizetni. Ha például egy 50 millió forintos családi ház vásárlása előtt egy éven belül a vevő eladott egy 25 millió forintos lakást, akkor az illetéket a különbözet, vagyis 25 millió forint után kell megfizetni, azaz kettő helyett 1 millió forint lesz az illeték.

Az érvényben lévő jogszabályok szerint az ingatlan-adásvételi szerződés csak ügyvédi vagy közjegyzői közreműködéssel érvényes. Az ugyancsak a vásárlót terhelő díj mértéke nincs külön szabályozva, de a vételár 0,5-1 százalékában lehet vele számolni, ami a 25 milliós értékre vetítve legalább 125 ezer forint kiadás. Jóval kisebb költségként jelenik meg emellett a 6600 forintos földhivatali bejegyzési illeték, amit legtöbbször ugyancsak a jogi képviselő intéz. A gyorsított eljárás díja, ha szükség lenne rá, plusz 10 ezer forint.

Ha az ingatlanvásárlás nem oldható meg saját forrásból, felmerülnek a lakáshitel felvételével járó költségek. A hitelkamat mértéke egy éve még 3-4 százalék volt, napjainkra viszont, bár az infláció alatt maradt, de pénzintézettől függően 6-8 százalékra emelkedett. Számos bank kedvezményekkel támogatja a hitelfelvétel kezdeti költségeinek lefaragását, általánosságban viszont számolni kell mások mellett az értékbecslési díjjal, a folyósítási díjjal, a fedezetminősítési díjjal vagy éppen a rendelkezésretartási díjjal.

A bankok hitelajánlatai jelentős eltérést mutatnak, ezek összehasonlításával évtizedes távlatban több millió forint további többletkiadástól mentesítheti magát az ingatlant hitelből vásárló. A pénz kiutalása előtt viszont biztosan fizetni kell közjegyzői díjat, mivel a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a lakáshitel-szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni.

Utána kell járni

Az ingatlanvásárlás után várható költségekbe beletartozik még a minimális felújítás, akár egy tisztasági festés költsége, míg Demeter Tibor ingatlanszakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy társasházi ingatlan esetén érdemes a közös képviselőnél annak is utánajárni, hogy nincs-e közösköltség-tartozása az eladónak, amit utólag nem minden esetben egyszerű behajtani az eladón.

A borítóképen: A lakásvásárlás feletti örömbe némi üröm is vegyülhet. Fotó: Shutterstock