2022.06.22. 11:30
Zártkertbe vezet a telekhiány
Felértékelődtek a kül- és üdülőterületi, életvitelszerű lakhatásra alkalmas ingatlanok.
Fotó: Shutterstock
Az ingatlanárak növekedése és az építési telkek hiányából fakadó folyamatos áremelkedés ráirányította a lakhatást keresők figyelmét a zártkerti ingatlanokra is. A magyarázat egyszerű: míg napjainkban egy 700-800 négyzetméteres belterületi közművesített telket 8-10 millió forintért árulnak Miskolcon, sőt egy-egy jobb elhelyezkedésűt akár 20 millió forint fölötti áron hirdetnek, addig ebből a pénzből vagy ennek töredékéből – némi kompromisszumot vállalva – már életvitelszerű lakhatásra alkalmas, rendezett környezetű 60 négyzetméter hasznos alapterületű hétvégi házat lehet vásárolni akár Miskolctapolca külterületén.
Tisztában vannak
Aki ilyen típusú ingatlanban gondolkodik, általában tisztában van azzal, hogy a külterületi besorolású ingatlanok közművesítettsége korlátozott. A vezetékes víz és a villany legtöbbször rendelkezésre áll, a mobilinternet szinte mindenhová eljut, viszont a jelentősen alacsonyabb vételárért cserébe ki kell egyezni a gáz- és szennyvízszolgáltatás, valamint a szemétszállítás és a közvilágítás hiányával. Továbbá azzal is, hogy a telekhez általában szűk köves út vezet, amelyen esőben és hóban is közlekedni kell, a lakott területtől való távolság miatt pedig elengedhetetlen az akár „terepjárásra” alkalmas közlekedési eszköz használata.
Azt viszont már kevesen tudják, hogy ha föld- és tulajdonjogi szempontból rendezett is egy zártkerti terület, azt csak készpénzzel lehet megvásárolni. Igaz, a gyermeket vállalók felvehetik a maximum 10 milliós szabad felhasználású babaváró hitelt, azonban a pénzintézetek lakásvásárlási kölcsönt külterületi ingatlanra a legritkább esetben adnak, és a családi otthonteremtési kedvezmény sem vehető igénybe a vásárlásnál.
A telken álló épület későbbi bővítése is akadályba ütközhet. A külterületi telkek beépíthetőségét többnyire 3 százalékban engedélyezik – egy 1000 négyzetméteres telekre így 30 négyzetméteres házat lehet építeni –, és általában 6 méterben korlátozzák a magasságát. Ezeket a sajátosságokat az ingatlanközvetítők legtöbbször közlik a hirdetéseikben, viszont számos magáneladó is árulja a „családi birtokot”, amelynek megvásárlása előtt nem árt tisztában lenni a számos buktatót rejthető részletekkel. A telekkönyv és az ingatlan tulajdoni lapja rögzíti ugyanis, hogy az ingatlan kül- vagy belterületi, művelés alól kivont terület-e, illetve a telken található épület milyen besorolással szerepel a nyilvántartásban. Arról is érdemes előre tájékozódni, hogy a helyi önkormányzat tervezi-e az adott településrész belterületté minősítését és infrastrukturális fejlesztését a jövőben, hiszen ezek alapvetően meghatározzák a zártkerti ingatlan értékét. Elővigyázatosságként az ügyvédek is olyan független értékbecslő bevonását javasolják, aki tisztában van ezeknek az ingatlanoknak a sajátos helyzetével, és meg tudja határozni a befektetés értékállóságát.
– A zártkerti ingatlanokat Miskolc környékén is az építési telkek hiánya értékelte fel – tudtuk meg Demeter Tibor ingatlanszakértőtől. A kormány újlakás-építési támogatása megtöbbszörözte a beruházási kedvet, ami felemésztette az építési telkeket, újakat viszont nem igazán alakított ki a város. A túlkereslet miatt egyre drágábbak lettek a telkek, ez viszont az olcsóbb lehetőségek felé irányította a vásárlókat. Így azok ára is emelkedésnek indult, annak ellenére, hogy míg egy belterületi telek 30, a zártkert jó esetben 3 százalékban építhető be. Egy kis otthon azonban jóval olcsóbban megvalósítható, így sokan panelből kiszabadulva kezdtek ott új életet. Miskolc zártkerti részein ma már többen élnek életvitelszerűen, mint az egykori hétvégi házas időkben.
Meg kell különböztetnünk a zártkertet az üdülő-hétvégi házas zónától, ahol relatíve olcsóbban lehet lakóingatlant vásárolni, mint a városban. Sőt, egy ilyen helyen fekvő üres telken egy méretesebb házat is fel lehet építeni – jelezte Demeter Tibor. Igaz, ezeken a területeken üdülőadót kell fizetni, cserébe viszont önkormányzattól függően a lakhatást megkönnyítő közszolgáltatások is járnak.
(A borítóképen: Egyre többen élnek életvitelszerűen zártkerti részeken (illusztráció))