Hogyan spóroljunk a rezsin? A legfontosabb, hogy ne az utcát fűtsük!

Molnár Gábor cége csak kis energiafelhasználású házak építését vállalja, valamint házak épületgépészeti felszerelésével is foglalkozik. Néhány éve már beszéltünk: 2016-ban Miskolc Város Építészeti Alkotói díját kapta meg a miskolci önkormányzattól a város napja alkalmából energiatakarékos és környezetbarát megoldásokat alkalmazó építészeti munkája elismeréseként, akkor hosszan mesélt a témáról: ezek ma aktuálisabbak, mint valaha. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit tehet, akinek túl sok energiát fogyaszt a háza, hogyan tudná csökkenteni, ha kevesebbet szeretne fizetni.

– Cégünk új házakat épít, felújítással nem foglalkozunk, de természetesen vannak válaszaim – mondta. Elöljáróban beszél az általuk épített házakról: a legfontosabb, hogy olyan épületszerkezetük legyen, ami hőhídmentes, a ház hőszigetelt. A legjobb eredményt akkor lehet elérni, ha a ház tájolását is úgy tudják beállítani, hogy optimális legyen például a szoláris (napenergia) nyereség. Sokat segít egy jól betájolt ablak, ami nem tér el nagyon déltől, ott a téli napsütés is fűti a házat. Nyáron redőnnyel, reluxával árnyékolni kell.

Passzív házak

– Valójában passzív ház módra törekszünk, az épületszerkezettel, fallal, födémmel, ablakkal, padlóval érjük el azt az új hőelbocsájtási értéket, ami megfelel a vonatkozó szabványnak. Ez azt jelenti, hogy a falon 20 centiméter a hőszigetelés, a födémen minimum 30, de inkább 40 centi, a padló alatt 15 centiméter, az ablakokon 80-90 milliméteres a tok háromrétegű üveggel. Ez a fajta ház sokkal energiatakarékosabb még attól is, ami jelenleg a követelmény, a szabvány szerint egy fokozattal kisebb szigetelést is lehet építeni, de valószínű, 2-3 év múlva a minimumkövetelmény ez az energiaszint lesz.

Próbálnak olyan optimális gépészeti megoldást létrehozni, ami komfortos és gazdaságos. Tény, hogy többe kerül, jegyezte meg, de a mai energiaárak mellett hamar megtérül. Azt szokta mondani: ha már ingatlanba fektetünk, egy energiatakarékos ingatlan sokkal értékesebb. És mindezek mellett elkezdünk energiát spórolni, nem is keveset.

Egy ilyen ház megtakarításának mértéke Molnár Gábor szerint körülbelül akkora a használati meleg víz, a fűtés és a hűtés költségét havi szinten számolva, mint a kábeltévé előfizetés internettel. Azaz tízezer forint körüli egy 100-120 négyzetméteres épület esetén, a villamosenergia nélkül.

A legfontosabb lépések

Kérdeztük, mit tehet az, aki nem tud új házat építeni, a régi viszont falja az energiát. Mely lépések a legfontosabbak?

– Nem a gépészethez kell nyúlni először – válaszolta, bár tény, hogy sokat számít, ha valakinek van egy elavult gázkazánja, és modernebbre cseréli. De előbb az energia elszabadulását kell megakadályozni, azaz az épület szigetelése az első: ne az utcát fűtsük.

– A padlásfedémmel a legjobb kezdeni, már érezhető javulást lehet elérni, ha kap egy hőszigetelést. A homlokzat is számít, érdemes felrakatni a lehető legvastagabb hőszigetelést, amit elbír a homlokzat. Az ára sokszorosan megtérül extra rövid időn belül. Készítettem egy tanulmányt, hogy milyen vastagságú szigetelés a legoptimálisabb a falakon. Húsz centiméter, a 30-40 már értelmetlen lenne, nem jelentős a különbség a rezsiszámlán. Mindig lesz hővesztesége ugyanis a háznak, a szellőztetéssel mindig energiát veszítünk.

– Ha túlvagyunk a szigetelésen, mi az, amivel korszerűsíteni érdemes a fűtési rendszert? – kérdeztük, és soroltuk is mire gondolunk: hőszivattyú, klíma, infrapanelek.

Mi, miért?

Molnár Gábor az infrapanelek kapcsán megjegyezte, szerinte nem energiatakarékosak, hiszen 1 kilowattos infrapanel egy kilowatt energiát ad. A hőszivattyú és a klíma már megéri, az utóbbi is hőszivattyú technológiával működik: a benne keringő anyag halmazállapot változása adja a plusz energiát.

– Ha a ház szigetelve van, és gépészetben gondolkodik a tulajdonos, akkor ezekben érdemes keresni a megoldást. A gázról nem tudjuk, mennyi lesz és mennyibe fog kerülni. A napelemmel működtetett elektromos kazán sem a legjobb: ha mindenki ezzel élne, nem bírná az elektromos hálózat. A hőszivattyú árammal működik, de keveset fogyaszt, és alapesetben takarékosabb a gázkazánnál. A téli, mínusz húsz fokos hideg napokon a gázfűtés, de összességében a hőszivattyú takarékosabb – mondta a szakember. Hozzáfűzte: ha valaki a legolcsóbb megoldást szeretné, akkor a klíma a legjobb, bár kevésbé komfortos: zúg, levegőt fúj, hangja van, port keringet. A hőszivattyú padlófűtéssel, vagy mennyezethűtéssel nagyon optimális.

Mérlegelni kell

Felvetettük, hogy radiátoros házba ajánlható-e a levegő-víz hőszivattyú. Molnár Gábor szerint nem teljesen kompatibilis a kettő egymással.

A hőszivattyú nem tud olyan hatékonyan meleg vizet előállítani, mint ami a radiátorba kell. Oda minimum 50 fokos vízre lenne szükség, a hőszivattyú pedig 30-35 foknál optimális. Léteznek azonban olyan hőszivattyúk, amelyeket radiátorra fejlesztettek ki, és 50 fokos vizet tudnak előállítani, de sosem lesz olyan takarékos, mint egy normál hőszivattyú padlófűtéssel.

– Mérlegelni kell tehát, hogy vajon megéri-e átszereltetni. Jobb megoldásnak látom a radiátorokat leszerelni, és valamilyen felületfűtést kialakítani. Utólag már a padlófűtést nehéz megoldani, de a fal- és mennyezetfűtés nem lehetetlen – magyarázta a szakember.

Szóba került a napelem is. Molnár Gábor szerint ha megtehetjük, tetessünk fel azt is, bár az épületgépészet fontosabb. Napelemmel a háztartási energiát lehet megtakarítani, a hőszivattyúk keveset fogyasztanak, azokat nem is éri meg a napelemre telepíteni, abban az esetben, ha az áramszolgáltató kedvezményes tarifáját is igénybe veszi.

Pazarlók vagyunk

Kérdeztük, van-e még más ötlete, amivel spórolni lehetne. Úgy érzi, pazarlóbbak vagyunk más kultúrához képest, sokat számítana, ha tudnánk változtatni. Egy példát is mond, ami a meleg víz fogyasztási szokásainkra jellemző.

– Sokan a gázkazánt felveszik 50-60 fokra a fűtéshez, és ugyanezt alkalmazzák a meleg víz készítésnél is. Aztán a zuhanyozásnál keverik hozzá a hideget. Pedig ha letekernénk 40 fokra, akkor a kondenzációs gázkazán sokkal kevesebb gázzal oldaná meg a melegítést. Nem arányosan, hanem sokkal kevesebbel: lényegesen takarékosabb 40, mint 50 fokon. De más praktikákat is be lehet vetni. Tele van például rejtett fogyasztóval a ház. Konnektorba felejtett mobiltöltők, adapterek, trafók, amik melegszenek, energiát vonnak el, ez is megjelenik a számlákon.