Önvédelem – mi van, ha nem tudja "kidumálni" magát?

A gáz- és riasztófegyverek nem minősülnek lőfegyvernek, azonban ezek is fegyverek, így szigorú szabályok vonatkoznak arra, ha valaki önvédelmi célból, például közterületen szeretne magánál ilyet tartani. Erről több cikkben is tájékoztattunk a napokban. A jogos önvédelem néhány esetéről dr. Lichy József ügyvédet kérdeztük.

Pisztolyosok és pacifisták

Olvasónkat a cikkek kapcsán arról kérdeztünk, használnának-e fegyvert önvédelemre. Mindössze 13 százalékuk választotta azt a lehetőséget, hogy puszta kézzel megvédje magát, míg 83 százalékuk használna például riasztógázpisztolyt, de csak indokolt esetben. A válaszadók csekély része, 4 százaléka a kommunikációt részesítené előnyben, soha, semmilyen fegyvert nem használna, „kidumálná magát”.

Egyforma csapás

„Az önvédelem alapelve az arányosság.” Ezt nyilatkozta Perjési Zsolt biztonsági tanácsadó a Borsod Online-nak. - Vagyis nem csaphatok nagyobbat, mint amekkora csapás engem ér. Viszont ha nagyon meg vagyok ijedve, például gyermekemet, kutyámat bármimet bántották, akkor ez egy mentesítő helyzet lehet – tette hozzá. - Az otthonvédelem önálló kategóriaként már belekerült a jogalkalmazásba. Ha valaki a saját otthonában támadásnak van kitéve, akkor ott még inkább megengedő a jogszabály – emelte ki.

Gázspré arányosan

Perjési Zsolt arról is beszélt, hogy nemcsak a gáz és riasztófegyverek tartoznak az önvédelmi eszközök közé, példaként a különböző könnygáz-spréket említette, azonban ezekkel is körültekintően kell bánni. 

- Ezek a gázsprék engedélyezett mennyiségű összetevőkből állnak, ilyeneket szabadon vásárolhatunk, és nálunk is lehetnek, bizonyos eseteket leszámítva. Vannak azonban olyan könnygázsprék, amelyeknek a hatóanyag-tartalmuk nem megengedett. Tehát például olyan anyagok vannak bennük, amik vakságot, komolyabb bőrsérüléseket, hosszú távú károsodást okozhatnak. Ha valaki ilyennel védi meg magát egy nyílt területen, akkor ott már felmerül az arányosság kérdése, vagy a gondatlanság kérdése, mint a fegyverek esetében – hangsúlyozta a tanácsadó.

Félresiklott helyzetek

- Voltak különböző tapasztalataim képzési programokban, különböző bevetési egységeknél, külföldi missziós alakulatoknál, és az általános konklúzió mindig az volt, hogyha valamilyen önvédelmi eszközt használni kell, akkor ott már valami nagyon félrement. Átlaghelyzetekről beszélünk, és nem harctéri körülményekről. Ha olyan helyekre megyünk be, ahol nagyobb támadás lehetősége is fennáll - például este 11 óra után a Széchenyi utcában, a Centrumnál -, akkor ott jó eséllyel kirabolhatnak, bánthatnak minket, bármi megtörténhet. Ha lehet, természetesen kerülünk kell az ilyen helyzeteket.

Hangosan kiabálni

Ha támadás ér minket, akkor a futás sem haszontalan a szakember szerint, de ha ez nem segít, akkor jó hangosnak és jól láthatónak kell lenni. 

– Fokozottan kell olyankor az embernek az érdekeit képviselnie kiabálással, gesztusokkal, segítségkéréssel. Ugyanakkor ha a támadóról beszélünk, érdemes átgondolni azt is, hogy egy-egy ilyen szituációban ő is stresszhelyzetben van, vagyis ha ezt a stresszszintet fokozni tudjuk, például kiabálással, hangos segítségkéréssel, akkor akár menekülésre is késztethetjük.

A biztonsági tanácsadó a segélykérő vonalak, így a 112-es hívószám fontosságára is felhívta a figyelmet. - Itt nemcsak a minket ért támadás esetén kérhetünk segítséget, hanem minden olyan esetben is, ha azt látjuk, hogy mást bántanak, más került nehéz helyzetbe. Hiszen ily módon tudunk a legjobban egymásra vigyázni – hangsúlyozta Perjési Zsolt.