A tudomány ajánlata az olvasóknak: találjuk ki együtt saját Észak-Magyarországunk jövőjét!

Útkereső címmel adtak közre tizenhat tanulmányt, a 2020-ban fogant gondolat jegyében: a MAB akkor, újonnan alakult elnöksége határozta el két évvel ezelőtt, hogy Észak-Magyarország három megyéjére – Borsod-Abaúj-Zemplénre, Hevesre és Nógrádra – kiterjedő átfogó kutatási programot kezdeményez, a MAB szakbizottságaiban folyó kutatómunka és tudományos igényű ismeretterjesztés révén kívánva hozzájárulni a régió társadalmi és gazdasági folyamatainak megértéséhez és a lehetséges megoldások feltárásához. 

Az Útkereső – Miskolci Egyetemi Kiadónál megjelent - példányait most kézbe is vehette a bemutatóra érkezett közönség, nyugtázva a bejelentést: lesz folytatás, a következő kötet szerkesztése várhatóan 2023 elején elkezdődhet. 

Az ismertetést Prof. Dr. Kaptay György, a MAB elnöke és a két szerkesztő, Dr. habil. K. Nagy Emese és Dr. habil. Szabó-Tóth Kinga vállalta magára – a megjelentek előtt tanulmányról tanulmányra haladva villantva fel a térséget jellemző folyamatok fontosabb megállapításait. 

A helyzet nem mindig örömteli. Néhány erre vonatkozó tényt – a teljesség igénye nélkül - érdemes itt is kiemelni a kötetből.

A városi népesség az összes régiót tekintve itt a legalacsonyabb. Ugyanakkor jelentős az apró- és törpefalvak száma.

A régióban az országos átlagnál (2,5 százalék) nagyobb arányban (8,4 százalékkal) csökkent a népesség. A természetes fogyás mellett a régiót a migrációs veszteség (elvándorlás) is jellemzi. 

Az Észak-Magyarországon élőknek mind az objektív, mind a szubjektív egészségi állapota kedvezőtlenebb az országos átlagnál. 

Észak-Magyarországot a rendszerváltoztatás óta jellemzi a foglalkoztatottság alacsony szintje. A havi átlagkeresetek az országos átlagnál alacsonyabbak. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében is terjedőben van a külföldi munkavállalás (ennek lehet jó és rossz oldala: emelkedhet általa a gettósodó térségekben élők életszínvonala, de a külföldi munkavállalás, és az ezzel járó kétlaki élet elvezethet a családok felbomlásáig is). 

A tudomány számára is kérdés, hogy a felvázolt társadalmi-gazdasági helyzetből milyen továbblépési utak, fejlődési pályák rajzolódnak ki. Erre részben választ is adnak. 

Maga a kötet Kaptay György előszavában ugyanakkor közvetlenül az olvasókhoz is fordul: ismerjék meg, értelmezzék, szükség esetén szálljanak is vitába a rögzített tényekkel. „Találjuk ki együtt saját Észak-Magyarországunk jövőjét! Találjuk ki úgy, hogy az jobb legyen, mint a jelen és jobb annál is, ami ma reálisan várható” - szól az ajánlat.

Az Útkereső és az elhangzottak ismertetésére visszatérünk.