Ezért lesz könnyebb bejutni és bent maradni az egyetemeken

Több ponton is módosították a felsőoktatási törvényt a közelmúltban. Sokan úgy vélik, aranyéletük lesz azután az egyetemre jelentkezőknek és a már felvételt nyert hallgatóknak, mert az elmúlt évekhez képest egyszerűbb lesz bejutni a felsőoktatásba és könnyebb lesz diplomát szerezni is. Komoly változás az is, hogy nagyobb önállóságot kapnak a felsőoktatási intézmények, bizonyos szabályokat maguk hozhatnak meg. A várható változásokról és azok következményeiről kérdeztük prof. dr. Horváth Zitát, a Miskolci Egyetem rektorát.

Intézményi pontok 

Elsőként a felvételivel kapcsolatos újdonságokat említette.  

– A felvételi rendszer 2024-től változik meg teljesen, de bizonyos könnyítéseket már ebben az évben is be lehet vezetni. A felvételi rendszer ugyanúgy 500 pontos lesz, mint eddig. Maximum 400 pont jár a középiskolai tanulmányok eredménye vagy korábban megszerzett diploma alapján, 100 pontot pedig a felsőoktatási intézmény adhat. Eddig jogszabályok írták elő, miért adható a 100 pont, most azonban az intézmények bővíthetik vagy szűkíthetik a pluszpontok körét.  

Mi úgy döntöttünk, hogy 2024-től mindenre adunk, amit a jogszabály tartalmaz, de ezeket bővítettük további lehetőségekkel. A Miskolci Egyetem számtalan tanulmányi versenyt hirdet, ha a középiskolás diákok ezeken részt vesznek, azért plusz felvételi pontot adunk majd. Az egyetemre továbbra is központilag kell jelentkezni a Felvi.hu felületen, de a pluszpontokat nem az Oktatási Hivatal adja majd, hanem az egyetem, azért is hívják a jövőben intézményi pontnak. Az újabb változás az emelt szintű érettségivel kapcsolatos. 2020 előtt csak bizonyos szakokon volt kötelező az emelt szintű érettségi a felvételhez. 2020-tól kormány minden képzés esetében bevezette. Most pedig majd az intézmények dönthetik el, hogy mely szakok esetében kérik bemeneteli feltételként az emelt szintű érettségit és melyeknél nem. A Miskolci Egyetemen úgy döntöttünk az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy általában nem kérünk emelt szintű érettségit, de továbbra is feltétel lesz az osztatlan jogászképzésen, az anglisztika-germanisztika szakon és az angol- és németnyelvtanár szakon. A többin nem tesszük kötelezővé, de ugyanúgy megadjuk érte a plusz 50 pontot. Tehát a diákoknak megéri majd emelt érettségit tenni. Változás történik a minimum ponthatárral kapcsolatban is. Eddig a felsőoktatási szakképzésbe minimum 240, az alapszakokra 280, a mesterképzésre pedig 50 ponttal lehetett bejutni. Mi nem szabtunk minimumot, hiszen a nagyon alacsony pontszámmal rendelkező hallgatók ezután sem kerülnek be az egyetemre, mivel a férőhelyek végesek. A minisztériummal finanszírozási szerződésünk van, ami eleve meghatározza, hogy mennyi hallgatót tudunk felvenni állami ösztöndíjas képzésre. A minimumponthatár eltörlésével csak a lehetőségét adtuk meg annak, hogy esetleg ne ez legyen a visszatartó erő a jelentkezéskor. Meglátjuk, hogy ebben az évben hány ponttal tudjuk felvenni a diákokat – jelezte a rektor.

Az egyetem biztosítja 

A nyelvvizsgákkal kapcsolatban elmondta: most visszamenőleg, a 2021-ben záróvizsgát tett, de diploma hiányában ki nem adott diplomákat adják ki januárban a törvény értelmében. A jövőben nem lesz kötelező a diploma megszerzéséhez a nyelvvizsga megléte, de az egyetemen szeretnék megkövetelni a megfelelő nyelvtudást a hallgatóktól.  

Amikor szeptemberben megérkeznek az elsőévesek, felmérik a nyelvtudásukat. Akiknek már van középfokú nyelvvizsgájuk, a szaknyelv tanulását kezdik el. A nyelvvizsgával nem rendelkezők is tanulnak majd szaknyelvet, de az Idegennyelv-oktatási Központ, biztosítja számukra a további nyelvtanulást. Ennek a rendszerét a napokban dolgozzák ki az intézmény vezetői és oktatói. Például azt, hogy milyen belső vizsgákat kérnek majd a hallgatóktól.  

– Úgy nem engedünk ki senkit az egyetemről, hogy semmilyen nyelvtudása ne legyen. A nyugat-európai egyetemeken sem nyelvvizsgát kérnek a hallgatóktól, hanem nyelvtudást,  az állásinterjúkon szintén. Előfordulhat, hogy egyes diákok nem szereznek majd megfelelő nyelvtudást, mert nem lesz kötelező, a munkaerőpiacon azonban emiatt hátrányba kerülnek – hangsúlyozta prof. dr. Horváth Zita.

Esélyt adnak 

A változások okairól szólva kifejtette: a rektori konferenciákon többször kérték az egyetemi vezetők, hogy nagyobb szabadságot kaphassanak az intézmények, ne szabályozzanak mindent központilag. A jövőben ez most megvalósul. A következő ok, hogy minél több diplomás fiatalt tudjanak kibocsátani a munkaerőpiacra. Az egyetemnek nem célja a hallgatók lemorzsolódása, hiszen a finanszírozási szerződés alapján komoly indikátorokat kell teljesítenie az állami forrás elnyeréséhez. Az egyik legerősebb indikátor pedig a lemorzsolódás.  

– Tehát ha gyengébb eredménnyel kerülnek be a diákok, akkor több munkát kell abba fektetnünk, hogy bent tartsuk őket és diplomát szerezzenek. Ahhoz, hogy tartani tudjuk a színvonalat, rengeteg munkára van szükség. Nem véletlenül tartunk felzárkóztató kurzusokat, tehetséggondozási programokat. Ebben a régióban vannak szegény sorsú fiatalok is, akik szeretnének továbbtanulni, de hátrányos helyzetben vannak, hiszen nem értelmiségi családban nevelkedtek, és nem biztos, hogy egy jobb gimnáziumba járhattak. Lehet, hogy ők gyengébb középiskolai eredménnyel jutnak be, de az nem azt jelenti, hogy bennük nincs tehetség. Ha azonban csak a középiskolai eredményüket vesszük figyelembe, lehet, hogy soha nem nyernének felvételt az egyetemre. Ez azonban nem segíti a társadalmi mobilitást és integrációt. A továbbtanulás lehetőségét senkitől nem szabad elzárni. Épp ezért regionális szempontokat figyelembe véve is adunk majd pluszpontokat a felvételi pontokhoz – jelezte a rektor.