Sok milliárd kellene Miskolcnak a papszeri műemlék múzeumépület felújítására

Miskolc egyik legrégebbi középületeként számon tartott papszeri épület a korábbi, XV. századi épületmagból fokozatosan épült ki. Egészen 1899-ig református iskola, azt követően pedig múzeum működött benne. Ma is egyértelműen a város fontos épületeként tisztelik. Az ingatlant 1899-ben kapta meg a miskolci múzeum. Első állandó kiállítását 1902-ben nyitotta meg. Az épületben a nem is olyan rég múltban három állandó kiállítás volt, a Miskolci Évszázadok című várostörténeti, a Mit ránk hagytak a századok című régészeti és a Magyarország ásványai tárlat. A „Papszer” 1973-ig a Herman Ottó Múzeum igazgatóságának is otthont adott.

A kiállítási épület legutóbbi időszakában a díjnyertes Elit alakulat – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői című tárlat – amelyet 2014-ben nyitottak meg – látogatók sokaságát vonzotta a múzeumba. A kiállítást az épület bezárását követően bontották le, csakúgy, mint az Egy miskolci nemes az országos politikában – Szemere Bertalan pályaképe és pályatársai címűt.

Döntött, bezárták  

Az épület állagának romlása nem új keletű. Már évekkel ezelőtt napirenden volt, hogy tenni kell a megmentése érdekében. Néhány évvel ezelőtt a műemléki védettség alatt álló épület állagmegóvását és megújulását is szolgáló felújítási tervet a műemléki testület nem fogadta el. Olyan szakmai elvárásokat fogalmaztak meg, amelyeknek a finanszírozását az akkor elérhető pályázati források már nem tették lehetővé. 

Miskolc önkormányzatát – mint az intézmény fenntartóját – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakértői vélemény elkészítésére kötelezte. Az elkészült szakvélemény rögzítette a szakmai megállapításokat és a szükséges beavatkozásokat. Az épület statikailag bizonytalanná vált, a helyzet azonnali beavatkozásokat igényelt volna. A tetőszerkezet, a födém és a pinceszint vizesedésének problémája sürgető megoldást kívánt. A szerkezeti megerősítés az épület minőségi megújításához elengedhetetlen.

A szakmai vizsgálat azt is egyértelművé tette, hogy az épület életveszélyes, azt nem lehet tovább látogatók fogadására használni. Így került lakat rá 2019. április 1-jén. Ekkor kezdődött a kiállítások lebontása, elraktározása, áthelyezése, az épület kiürítése.

Forrás kell a felújítására  

A bezárás idején - 2019. tavaszán - annyit sikerült megtudnunk az akkori miskolci önkormányzattól, hogy „nagy volumenű felújítási munkálatok előkészítése kezdődik el”. Akkor 1,5 milliárd forintra taksálták az épület megújításához szükséges összeget. Az önkormányzat a kormánytól remélte a forrás biztosítását. Nem lett semmi az elképzelésekből.

Később a jelenlegi önkormányzattól is kértünk tájékoztatás a múzeumépület sorsáról. Ennyit tudtunk meg: „A szükséges pénzügyi forrás biztosítása érdekében állami támogatás, műemlék-felújítási pályázat, illetve erre irányuló lobbitevékenység szükséges...” Azt sikerült még megtudnunk: az önkormányzat azt sem vetette el, hogy a jelenlegi Európai Uniós fejlesztési ciklus Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának (TOP) miskolci fejlesztésekre jutó mintegy 33 milliárd forintjából finanszírozhatnák az épületrekonstrukciót. Annyi bizonyos, hogy arra már a korábban kalkulált 1,5 milliárd forint édeskevés. Mindent belevéve, ma már közel 4 milliárd forintról beszélnek, ha a papszeri épület felújításáról és újra használhatóvá tételéről van szó.

Pályáztak a címre 

Az utóbbi időben nagy volt a csönd a papszeri épület körül. Most derült ki, hogy a kiállítási épület kezelője, a Herman Ottó Múzeum tavaly ősszel pályázatot nyújtott be az Europa Nostra - műemlékvédelemmel, vidék- és várostervezéssel foglalkozó európai non-profit szervezet - felhívására, hogy az épület felkerüljön a 7 Most Endangered - Európa 7 Legveszélyeztetettebb Műemléke - nemzetközi jegyzékére. Mint megtudtuk, a döntési folyamat első körében a jelentkezők szűkebb köre, 11 pályázó kerül a listára, amelynek kihirdetése január 25-én történik. A végleges eredmény 2023 márciusában várható. A hét legveszélyeztetettebb európai műemlék nagy nemzetközi publicitást kaphat, ezért megnőhet az esély arra, hogy könnyebben megnyílnak az anyagi források az adott műemlék felújítására. A címmel valamennyi pénzbeni hozzájárulás is jár, ami segítheti a tervezést, előkészítést.