A jeladós farkas vármegyénkben grasszál - frissítve: válaszolt az agrártárca

Három napja adott róla hírt az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága közösségi oldalán, hogy belépett a működési területére a Svájcból érkező jeladós európai szürke farkas. Az M237-es jelenleg a kontinens csúcstartója a vándorló farkasok közül.

Az ANPI megfigyeli

„A Svájcból érkező, az ország nagy részén már áthaladó, M237 jelölésű farkas, a Sajó-folyón átkelve belépett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területére. A svájci farkasok védelmével is foglalkozó Gruppe Wolf Schweiz, magyarul Svájci Farkas Csoport nevű szervezet az állatot jeladóval látta el, így a vándorló nagyragadozó útvonalát nyomon lehet követni. A Svájcból rendszeres időközökkel megkapott pozíció adatok alapján az Igazgatóság figyelemmel kíséri az állat mozgását” – írták április 1-jén, de eddig semmi jele nincs annak, hogy áprilisi tréfáról lenne szó.

Négy országon át

A kétéves fiatal hím miután elhagyta szüleit, saját falka keresésére indult. Ennek része a korábbi és magyarországi kirándulása is.

„Az M237-es kódszámú európai szürke farkas 2021-ben született a Stagias nevű falka hat kölyökének egyikeként. A graubündeni vadászati és halászati hivatal GPS-jeladóval jelölte meg 2022 márciusának végén. 2022 júniusa és 2023 márciusa között több száz kilométert keletre vándorolt a magyar-szlovák határig. Vándorlása a mai napig tart. Ezzel Graubündennek sikerült dokumentálnia a leghosszabb ismert farkasvándorlást Európában” – posztolta közösségi oldalán a „Svájci Farkas Csoport”, amely folyamatosan kommentálja az állat utazását. „A fiatal hím korának megfelelő időszakban indult útnak és négy országon ment keresztül. Svájcból kiindulva 2022. június végén az Alsó-Engadine-ban lépte át az olaszországi határt. Svájci tartózkodásának ideje alatt egyetlen genetikai mintát regisztráltak tőle, amelyet a megjelölés napján rögzítettek. Körülbelül tíz napig barangolt Dél-Tirolban, majd átlépte Ausztria határát. Ettől kezdve északra, később északkeletre futott. Októberben az Innsbruck régióban tartózkodott, ahonnan Tirolon át Bécs felé ment tovább.”

Vadkamera is felvette

Több mint egy hónapja Magyarországon tartózkodik a jeladós farkas.

„Idén februárban érkezett hazánkba Bécs felől az M237 jelű fiatal hím farkas. Immár elhagyta a nyugati országrészt és Vác magasságában a Dunát átúszva az Északi-középhegységbe ért. Aztán Heves vármegyében tartózkodott, ahová a helyi farkascsalád ismert csapását követve jutott a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága területén (BNPI)” – tette közzé a WWF Magyarország. „Mielőtt elhagyta volna Nógrádot, az Igazgatóságunk farkasok megfigyelésére telepített kamerái előtt is elhaladt. Az egyik vadkamerás felvételen az állatra helyezett nyakörves jeladó is egyértelműen azonosítható. A Svájcban jelölt farkas három éjszaka alatt átkelt Nógrádon. Légvonalban ez 69 kilométer, ami a valóságban közel 100 kilométer négy lábon. A terepen észlelt nyomok alapján a helyi farkasok által hagyott szagjelzéseknél meg-megállt, és egyértelmű lett számára, hogy lakott farkas-territóriumba érkezett. Nógrád északkeleti felén, mozgása lelassult, de mégis követte a farkasok által használt csapásokat” – olvasható a BNPI honlapján. Az állat jelenleg az ANPI területén tartózkodik, ahogy fentebb írtuk, vagy már el is hagyta azt.

Korábbi útvonaláról, illetve jelenlegi tartózkodási helyéről szerettünk volna tájékoztatást kapni, azonban cikkünk megjelenéséig sem a nemzeti parktól, sem az Agrárminisztériumtól nem válaszoltak megkeresésünkre, nem érezték fontosnak olvasóink tájékoztatását. Így gyakorlatilag bárhol lehet a megyében és bárhol feltűnhet, tehát érdemes a kutyát sétáltatóknak mindenhol vigyázniuk. (Cikkünk megjelenése után kaptunk levelet az agrártárcától, lásd ajánlónkat: Három év börtön járhat a jeladós farkas lelövéséért)

Kerüli az embereket

A BNPI weboldalán, itt részletesen tájékozódhatunk arról is, hogy mi a teendő, ha kirándulóként farkassal találkozunk. Ennek egyébként kicsit az esélye, mert a nagyragadozó elkerülni az embert. A fiatalabb egyedek lehetnek kíváncsiak, de ha nem érzik fenyegetve magukat, nem támadnak. Ilyenkor a legjobb, ha hátrálva, nem futva, eltávolodunk tőlük. Kutyát azonban sose sétáltassunk póráz nélkül az erdőben, mert farkas elől a gazdájához szaladva, az embert is veszélybe sodorhatja. A farkasok leginkább az erdőben, vagy annak közelében élő háziállatokra lehetnek veszélyesek. A haszonállatok védelme érdekében a nemzeti parktól villanypásztorok, a Kuvasz-Őr Programtól pedig kölyök kuvaszok igényelhetők. A kettő együtt már hatékony védelemnek bizonyul az eddigi tapasztalatok szerint.

Új kárpáti hazát keres

A jeladós svájci farkas vándorlása mutatja, mennyire alkalmazkodóképesek a farkasok.

„Kirándulásán az M237-es különböző terepeken haladt át a magas hegyekről, a kulturtájakon át, a településekig. Átkelt folyókon, számos autópályán és vasúton. A legmagasabb hegy, amire felmászott, 3500 méter magas volt. Legtöbbször céltudatosan haladt egy irányba, de időnként néhány napig, akár két hétig is egy helyben maradt mielőtt tovább ment, talán, hogy pihenjen, vagy a jó táplálék miatt” – állítja a „Svájci Farkas Csoport.” „A fiatal farkasok 1-3 éves korukban elhagyják szüleik falkájának teritóriumát, hogy megkeressék a sajátjukat. A kutatások azt mutatják, hogy a fiatal farkasok vándorlása változó hosszúságú és ivaruktól függően eltérő jellegű lehet. A hímek általában messzebbre vándorolnak, mint a nőstények. A távolról érkező bevándorló farkasok általában nagyon fontos szerepet töltenek be a farkaspopulációk összekapcsolásában. Az M237-es útvonalából következtetni lehet rá, hogy a közeli kárpáti populációhoz igyekszik.”