Bojkottveszély fenyegeti a párizsi olimpiát

A párbajtőrben kétszeres ötkarikás csapatbajnok huszonegy évig vezette a Magyar Olimpiai Bizottságot, a NOB-ban negyven évig rendelkezett szavazati joggal, majd – miután betöltötte a felső korhatárt – a szervezet tiszteletbeli tagja lett. A nemzetközi sportpolitikai ügyekben máig megkerülhetetlen szaktekintély a Karmelita kolostorban lévő irodájában nyilatkozott lapunknak.  

Közeledünk a párizsi olimpiához, tizenöt hónap választja el a világot a XXXIII. nyári játékoktól. A katonapolitikai viták bojkottal fenyegetik a földkerekség legnagyobb érdeklődést kiváltó sporteseményét. Érzi-e, hogy visszaköszönhetnek az ötkarikás mozgalmat rendkívül súlyosan érintett nyolcvanas évek?

A 2024 július 26-i megnyitóig még nagyon sok víz lefolyik a Szajnán. Mindenki abban bízik, hogy a mostani rémálomnak, a tőlünk nem is olyan messze zajló orosz–ukrán háborúnak addig vége lesz. A világ most megosztott. A sportoló pártiak azt mondják, hogy semmiféle diszkrimináció nem érheti a versenyzőket. Az olimpiai charta nem ismeri a faji, a nemi, a politikai és a vallási megkülönböztetést, így senkit nem érhet hátrány a származása, az útlevele alapján sem. A nemzeti olimpiai bizottságok, a sportági világszövetségek és maguk a sportolók is kiállnak az orosz és fehérorosz sportolók mellett. 

Viszont a többség azt kéri, hogy az említettek nevei mellett ne szerepeljen a nemzetiségük, tiszteletükre ne húzzák fel országuk zászlóját és ne játsszák el a himnuszukat. Hogy ítéli meg: súlyos a helyzet? 

Legalábbis nagyon bonyolult. Már szervezik a kvalifikációs versenyeket, ezek általában világkupa sorozatok, melyek alapján a sportágak felállítják ranglistáikat és jellemzően az első huszonnégy, vagy harminckét szereplő válhat olimpikonná. A NOB felhívta a világszövetségek figyelmét arra, hogy az orosz és a fehérorosz versenyzők vegyenek részt a kvalifikációs viadalokon.

Ez a felhívás azonban megosztottságot okozott. Létezik valamiféle, mindenki számára elfogadható menekülési útvonal? 

Pillanatnyilag fennáll az ilyen, vagy olyan irányból érkező bojkott veszélye. Franciaország is megosztott: Anne Hidalgo, Párizs polgármestere kijelentette, hogy semmiképpen nem akar oroszokat látni az olimpián. Tony Estanguet, a szervező bizottság elnöke – egykori olimpiai bajnok atléta – viszont azt mondta, hogy minden kvalifikált és doppingmentes sportoló menjen Párizsba és vegyen részt a játékokon. Néhány világszövetség, a teljesség igénye nélkül az ökölvívó, a tenisz és a vívó, az oroszok számára pozitív döntést hozott, szintén néhány ez ellen határozottan tiltakozik, ilyen az atléták és az úszók szervezete. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a vívás eseménynaptárában szereplő világkupákat például sorra lemondják a finnek, a lengyelek és a németek. Mások azt hangoztatják, hogy ha az oroszok indulnak, akkor ők nem mennek, ebbe a táborba tartoznak a franciák, a kanadaiak és a svédek. Ebből is jól látszik, hogy nem csupán a házigazdák képviselnek más és más álláspontot, hanem az egész sportvilág vitázik. Nagyra tartom Thomas Bach álláspontját. A NOB elnöke arról beszélt, hogy az olimpia lehet a béke utolsó kikötője. Amellett állt ki, hogy a sport maradjon független a politikától és ne a kormányok, hanem a nemzeti olimpiai bizottságok, valamint a sportszövetségek döntsenek a részvételről.  

Időközben megszületett a NOB álláspontja, mely szerint az egyéni sportolóknak kívánnak szereplési lehetőséget adni. Rendben van ez így? 

Nem teljesen. Tovább kell dolgozni a végleges megoldásig. Mert mi lesz a műsoron szereplő hét labdajátékkal? Aztán csapatnak tekinthető-e egy vívó gárda és a kajak négyes, a szinkronúszó és a cselgáncs együttes? Huszonhét olimpiai aranyérem sorsát csapatban döntik el és mit írnak majd ki, ha oroszok győznek? Azt, hogy független alakulat?

A Nemzetközi Boksz Szövetség elnöke húsz millió dollárt adott saját szervezetének. A tagság talán ezért is erősítette meg tisztségében Umar Kremlevet, de az IBA – korábban AIBA – akárcsak Tokió, most Párizs esetében sem felügyelheti a kvalifikációs időszakot és nem szervezheti az ötkarikás tornát sem. Hogyan lehetne pontot tenni a személyi kérdés végére?   

A NOB tiszta lappal játszik. Vallja, hogy egy világszövetség autonómiája első számú szabály. Az ökölvívás esetében nem az a gond, hogy orosz nemzetiségű az elnöke, hanem az, hogy átláthatatlan az IBA működése. A szövetségben nem érvényesülnek a demokratikus elvek és továbbra is súlyos teherként nehezedik a sportágra a máig rendezetlen a bíráskodás. Az olimpiák műsorán szereplő műfajokat irányító szervezeteknek – így az IBA-nak is – be kell tartaniuk az előírásokat.

A sportág indiai világbajnokságán botrány is történt, volt olyan, hogy férfi nyert a nők között. A sportélet bunda, a dopping és a fogadási csalás mellé újabb kötelet kapott a nyakára?   

Ez nem újkeletű, hanem régi probléma, amelyet a NOB kezelni tud. Azért nem vészes ez az ügy, mert ezer sportoló közül egy ilyen csaló akad. Manapság akár el is tekintenünk a külső nemi adottságoktól, hiszen operációval át lehet alakítani egy személy identitását. Amennyiben egy férfiből, már bocsánat, nőt csinálnak, akkor az erősebb nem ereje és izomzata révén a „hölgy” jogtalan előnyökhöz jut. Viszont a tudomány ott tart, hogy be tudja lőni a nők hormonháztartását, tesztoszteron szintjét. Maguk a nők is kérik ezt a bizonyos védelmet, amelyre jelenleg nem kell csillagászati összegeket fordítani.

A Nemzetközi Boksz Szövetség perrel fenyegeti a NOB-ot, mondván: bíróit a beleegyezése nélkül kérte fel arra, hogy vegyenek részt a 2024-es párizsi olimpián, amelynek sportági előkészítéséből az IBA-t, mint köztudott, kizárták. Komolyan kell venni ezt a fenyegetést? 

Mielőtt belemennék a részletekbe, tiszta vizet öntök a pohárba. A NOB-nak nincs baja az ökölvívással, a szervezet tagjai kiállnak ezért a műfajért. A felkérés teljesen nyilvánvaló, hiszen a NOB-nak nincsenek bírói. Az IBA veszélyes ellentámadásba ment át azzal, hogy Lausanne-ban beperelte a NOB-ot. Pillanatnyilag úgy fest, hogy az ügy nem marad a sport keretén belül, a vitát ugyanis az IBA jogi útra tereli. A bunyó Párizsban műsoron lesz, a 2028-as, Los Angeles-i programban viszont egyelőre nem szerepel. Amennyiben a világszervezet tovább erőlteti a pert, akkor kimondja, hogy nem érdekli a becsületes kvalifikációs szisztéma. Az IBA, a sportág világszervezete – túl azon, hogy mennyit ad a kasszájába a saját elnöke – az olimpiák után a NOB által szétosztott pénzből működik. A NOB minden olimpiát követően felülvizsgálja műsorát, rangsorolja a sportágakat és ha bármelyik esetében – nevezzük így – probléma merül fel, akkor javaslatot tehet a közgyűlés számára az ideiglenes függesztésre.

Maradjunk még az ökölvívásnál: tudvalévő, hogy Amerikában nagyon népszerű ez a sportág. Ennek következtében kardoskodhatnak érte? 

Ebben egészen biztos vagyok. Az Egyesült Államokban a sportág profi formája mindent visz, ezért harcolni fognak a bokszért. Az olimpiák műsorát általában hét évvel az esedékesség előtt véglegesítik. Most 2023-at írunk, így mindössze öt évre vagyunk Los Angeles-től. A párizsi olimpia után egy esztendővel viszont lejár Thomas Bach nyolc plusz négyes mandátuma, vagyis a 2028-as ötkarikás viadal már nem a német nemzetiségű elnök olimpiája lesz. Vagyis előfordulhat, hogy az ökölvívás problematikáját az új elnökre hagyja.

A nemzetközi témák után evezzünk a hazai, de a külföldet is érintő vizekre. Fürjes Balázs felkérése, mely szerint nyújtson be pályázatot a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz állandó taggá választása érdekében, a meglepetés erejével hatott. Így Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Gyurta Dániel, akinek a NOB sportolói bizottságában jövőre lejár a nyolc esztendős megbízatása, már biztosan nem dédelgethet hasonló álmot.

A jelölt a 2032-es, Brisbane-ben sorra kerülő ötkarikás játékokat előkészítő NOB-bizottság tagja és a budapesti, idén augusztusban rendezendő atlétikai világbajnokság szervező bizottságának társelnöke. Szóval Fürjes Balázs nagyszerű jelölt: eddig is sokat tett a hazai és nemzetközi sport világában. Az elmúlt öt-hat esztendőben meghatározó vezetője volt a nagy hazai sportberuházásoknak. Jelentős szerepet vállalt abból, hogy Magyarország óriási eseményeket kapott, gondolok a vizes világbajnokságra, a kézilabda kontinensviadalra és a már említett atlétika vébére. Egy ideig a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség – a World Aquatics, korábbi nevén FINA – elnökségi tagjaként is dolgozott. A NOB számára mindezek alapján ismert az előélete. Előttem nyilvánvaló, hogy NOB taggá válása után kiválóan el tudja majd látni a feladatát, sikeresen fogja képviselni a magyar érdekeket, ahogyan azt én is tettem. Amennyiben elnyeri a mandátumát, magam is arra kérem, legyen rajta, hogy a 2036-os olimpiát Budapest nyerje el és rendezhesse meg.