Többnyire iskolai zaklatás áll a lövöldözések hátterében

– Kutatások igazolják, hogy az iskolai lövöldözések hátterében általában nem egyetlen ok van, amire visszavezethető a szörnyű cselekedet, hívta fel a figyelmet elöljáróban az általunk megkérdezett miskolci klinikai szakpszichológus, aki kérte, a nevét ne írjuk meg.

– Több, egymással összefüggő tényező vezet oda, hogy egy diák ilyen szélsőséges módszerhez folyamodjon. Azt azonban el lehet mondani, és a kutatások is azt igazolják, hogy gyakran valamilyen iskolai zaklatás áll a háttérben. A diákok, főleg a kamaszok sokszor kritikusak egymással, szóban és fizikailag is bántják egymást, gyakran érzelmileg leértékelő megjegyzéseket tesznek, valami miatt csúfolják a társukat. Az utóbbi években pedig rendkívül előtérbe került az online-zaklatás is. Tehát többnyire iskolai bántalmazás áll a háttérben, amikor egy fiatal elhatározza, hogy bemegy jelenlegi vagy egykori iskolájába és lövöldözni kezd – mutatott rá a szakember.

Mentális problémák

Mint mondta, más oka is lehet az iskolai lövöldözésnek, méghozzá szociálpszichológiai vagy mentális probléma. Ezek azonban az eseteknek csak az 5-10 százalékát teszik ki. Így állhat a háttérben például pszichózis, kamaszkori depresszió, valamilyen spektrumzavar, de nem ez az általános. Az okok között lehetnek családon belüli problémák is, bár az elkövetők között ugyanúgy lehet találni rendezett családi hátterű fiatalt és problémás családban élőt is, ahol például válnak a szülők, valamilyen függőségben szenvednek vagy bántalmazzák egymást a családtagok. Tanulási kudarcok azonban ritkán vezetnek iskolai lövöldözéshez. A kutatások azt is kimutatták, hogy jó tanuló, népszerű, sok baráttal rendelkező diákok ugyanúgy lehetnek elkövetők, mint a magányos, iskolai kudarcokkal küzdők. Az viszont kérdés, hogy ha valaki nem jól tanul, akkor azt hogyan kezelik az iskolában a pedagógusok vagy otthon a szülők. A megszégyenítés és a retorzió semmiképpen sem helyes megoldás, hangsúlyozta a klinikai szakpszichológus.

Agresszív gondolatok

– Főleg az Amerikai Egyesült Államokban volt már nagyon sok iskolai lövöldözés a ’60-as évektől kezdve. A szakemberek ezt összefüggésbe hozták azzal is, hogy ott az emberek könnyen hozzáférnek a fegyverekhez, és rendkívül népszerűek a lövöldözéssel kapcsolatos videojátékok. Egy amerikai szociálpszichológus tapasztalatai szerint a különböző fegyverek látványa, akár a késeké is, agresszív gondolatokat válthat ki a fiatalokban, ami agresszív viselkedéshez vezethet. Gond az is, hogy a mai gyerekek nagyon sok digitális eszközt használnak, megnőtt az az idő, amit az online felületen töltenek, ez pedig növeli bennük a belső feszültséget. A felnőttek pedig többnyire nem tudják, hogyan tanítsák meg a gyereket a szorongás, a belső feszültség, a rossz hangulat kezelésére – sorolta a problémákat a szakember.

Utólag áll össze

Fontos kérdés az is, lehet-e a fiatal viselkedéséből arra következtetni, hogy erőszakos cselekményt akar végrehajtani. A szakember hangsúlyozta, szintén kutatások igazolják, hogy erre utaló konkrét jel nincs. Azonban jellemző a kiszivárogtatás (angolul leaking), amikor a fiatal komolyan vagy viccesen utal a tervezett cselekedetére. Az is megfigyelhető, hogy amikor valaki ilyesmire készül, direkt vagy indirekt módon a környezet segítségét kéri. Ugyanez figyelhető meg az öngyilkosságot tervező fiatalok esetében is. Vannak a diáknak elszólásai, de persze ez nem azt jelenti, hogy ha azt mondja, hogy „fejbe lövöm a tanáromat”, akkor azt meg is teszi. Legtöbbször csak utólag lehet összerakni a kiszivárogtatásokat, amikor már megtörtént a baj. Akkor emlékszünk vissza, hogy igen, volt olyan mondata vagy posztja a közösségi oldalon, ami utalt a későbbi tettére.