Kék májuskosár a barátnak, fehér a gyűrűs menyasszonynak

Az egész magyar nyelvterületen ismert szokás a májusfa állítás és a májuskosár ajándékozása, de napjainkra csak a mi régiónkra, az észak-keleti régióra jellemző, csak itt élő hagyományról van szó – mondta Dr. Bodnár Mónika, a Herman Ottó Múzeum néprajzos muzeológusa és a Néprajzi Tár vezetője. Általában a májusfát május elsejére virradóra állítják, hagyományosan a legények a lányoknak, kiszemelt kedvesüknek. Egy csapat, egy férfi közösség végezte az előkészületeket, a fa kiválasztását, a kivágást és elszállítást is – ismerteti a néprajzos muzeológus. Majd hozzáteszi: ez a fa általában nyírfa volt, de lehetett fiatal nyárfa, tölgyfa, fenyőfa, boróka, de a gazdák rosszallását kivívva, még virágzó fákat is kivágtak a legények a cél érdekében. Leggyakrabban ezen a vidéken nyírfát állítottak. De volt, ahol nem is teljes fát, hanem csak zöld ágakat rögzítettek a kapuhoz.

Két háború között

Mielőtt felállították a fát előtte színes szalagokkal díszítették fel. Ez is változott tájegységenként, mert vagy a férfiak vagy a lányok díszítették fel. Gömörből, Trizs, Szuhafő, Kelemér falvakból vannak olyan feljegyzések, gyűjtések az 1980-as évekből- mondta Dr. Bodnár Mónika, amikor idősek  arról számoltak be, hogy az ő fiatalkorukban, a két háború közötti időszakban, ők is kaptak és állítottak májusfát, és az is szokás volt, hogy a legények, ha már úgy tűnt, hogy komolyabb a kapcsolat, akkor ajándékot is kötöttek a fára, általában ez egy keszkenő volt. És ezt illet viszonozni, tehát a lány is megajándékozta a legényt. Ha a lánynak többen is udvaroltak, többen is próbáltak volna májusfát állítani, ami problémát okozhatott, ilyenkor előfordult, hogy ha a legény nem volt elég elővigyázatos és óvatos, nem őrizte kellőképpen a májusfát, a másik legény ellopta vagy lecserélte az ajándékokat, és mivel a lány nem őt részesítette előnybe, edényeket vagy kapcát kötött rá – mondta Dr. Bodnár Mónika.

"Ez a fa Erzsié"

Az is előfordulhatott, hogy egy népszerű, vagy különösen kedvelt lány kapuján több fa is sorakozott. Vagy egy portán belül több lánytestvér is lakott, ezért a biztonság kedvéért felcímkézte a fiú, hogy kinek szánja a fát. Érdekességként Dr, Bodnár Mónika elmondta, hogy egy néni mesélte, hogy a férje, akkor még udvarlója, ráírta a fára, hogy „ez a fa Erzsié”. A néni kuncogva mesélte, hogy a nővére volt Erzsi, mégis őt vette feleségül a férfi.
Manapság úgy alakult át ez a szokás, hogy a fiatalabb apák állítanak a lányaiknak májusfát, azaz maga szokás él, de egy kicsit megváltozott, átalakult – mondta a szakember.
Ezek az egyéni májusfák, mint szerelmi ajándékok, de vannak úgynevezett közösségi májusfák is, aminek ugyanúgy van hagyománya. Közösségi helyekre, például kocsma elé is állítottak, vagy a 19. századi feljegyzések szerint például a mészárosok a mészárszékük elé állítottak májusfát, ezzel köszöntve a hozzájuk betérőket. Most óvodák, iskolák előtt látjuk ennek mai változatát. Ezeket a fákat közösen, színes selyemszalaggal,  vagy már a virágkötészetben használatos összehúzható szalagokkal díszítik.

Májusfa és májuskosár egyben

A májusfaállítás mellett már a 19. században elkezdett elterjedni ennek egy polgáriasult változata, a májuskosár ajándékozása. De magam is fotóztam olyat - meséli a néprajzos muzeológus, hogy a kapuban ott áll a májusfa, és a ház utcára néző ablakában pedig ott volt kitéve, közszemlére, a májuskosár. Ott megtudtam a tulajdonostól, hogy a fát az édesapa állította, és ott volt a lány barátja is, akitől a kosarat kapta. Tehát a két szokás párhuzamosan él egymás mellett.

A májusfa eredetileg a szerelem zálogaként került a kapuhoz, a kiszemelt lánynak állította a legény a barátai segítségével. Igyekeztek minél sudárabb, egyenesebb fát választani, majd kivágni.
A kosarat pedig maga a legény viszi, de vannak olyan feljegyzések is – ismerteti a szakember, hogy nem illett, hogy a legény maga vigye a kosarat, hanem az édesanyjával vagy valamelyik közeli nőrokonnal (édesanya, lánytestvér, keresztanya) kellett küldenie. Mert ha maga vitte, az azt a feltételezést szülte, hogy az anya, az anyósjelölt nem fogadja szívesen a menyecskét. De vidékünkön ilyen feljegyzéssel nem találkoztam- mondta a néprajzos muzeológus. 
A májuskosarak színei, különböző jelentéssel bírnak – mondta, Dr. Bodnár Mónika, de gyakran előfordul, hogy keverednek a színek.