Ravasz a tavasz, még a fagy is kitelik tőle

Az idei tavaszon egymást, akár egy napon belül is váltó időjárás-változásokat tapasztalhatunk. Vármegyénkre pedig az utóbbi időszakban többször is veszélyjelzést, riasztást adtak ki. Utánajártunk, hogy mindez magyarázható-e a klímaváltozással, vagy más mögöttes okokat kell rá keresni. 

- Szoktuk mondani, hogy ravasz a tavasz. Az ismert szólás arra utal, hogy ennek az évszaknak a jellemzője a változékonyság. Valóban érzékelhető, hogy a hűvösebb és a naposabb időszakok sűrűn váltakoznak és ingadozik a hőmérséklet, de idén például kánikula még nem volt. Ugyanis az időjárást meteorológiai szempontból 25 Celsius fok fölött mondhatjuk melegnek – tájékoztatott Kovács Attila meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Központi miskolci munkatársa. - Az egy napon belüli hőingást gyakran az erős napsugárzás okozza, amely délelőtt felmelegíti a felszín közeli légrétegeket. Ez kiváltja a feláramlást, a gomolyfelhő képződést és záporokat, zivatarokat idézhet elő, a csapadékhullásnak pedig hűtő hatása van. A frontok erre a folyamatra még rá tudnak erősíteni. 

Nem rég még szánkóztunk 

Ritkaság számba megy az egész országban az idei áprilisi havazás. 

- Egyetlen panaszunk a tavaszi fagyokra lehet, amelyek március végén, április elején károkat okoztak főleg a gyümölcsösökben. Azóta hullámzással emelkedik a hőmérséklet, jó ideje 15 és 25 Celsius fok között vannak a maximumok. Miskolcon 20 Celsius fok fölé még nem sokszor emelkedett eddig a levegő. Nem példa nélküli tavasszal a havazás sem, de az ritka, hogy úgy mint idén, április elején szánkózni lehessen Bánkúton. A Tiszántúlon április elején helyenként 10 centméter hó esett, arrafelé egész télen sem esett ennyi. Száz éves távlatban visszamenőleg olyan is előfordult már, hogy májusban havazott és okozott hatalmas károkat a mezőgazdaságban. Egyébként csapadék a mi térségünkben összességében van bőven. Szeptember óta, az őszi vetések tenyészidőszakának kezdetétől például Miskolc és térsége azon területhez tartozik az országban, ahol a legtöbb eső hullott. Ennek okai sok összetevőre vezethetők vissza. Ősszel és télen is sokszor egy délnyugat - északkeleti sávban vonult a mediterrán ciklonok csapadékhulláma az országban, amelybe a borsodi vármegyeszékhely is beleesett. Ebben van hatása a Bükknek, de, ha a nagyobb képet nézzük, még az Alpoknak is – magyarázta a miskolci meteorológus. 

Felmelegedés várható 

Vasárnap figyelmeztetést adott ki Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére az OMSZ, ahogy tette ezt az ezt megelőző hétvégéken is. 

- Szinte az összes szélsőséges időjárási jelenségre – zivatar, felhőszakadás, széllökés, ónos eső, hófúvás, tartós és sűrű köd, extrém hideg, magas középhőmérséklet - veszélyjelzést ad ki az OMSZ, amelyek kritériumairól és szintjeiről részletesen lehet olvasni itt. Annyi változás történt ebben a közelmúltban, hogy külön fogalmat vezettek be a magas középhőmérsékletre és a hőségriasztásra. Vasárnap a térségünkbe időjárási front érkezett, ami esti lehűlést, feltámadó szelet és záporokat, zivatarokat hozott magával. Még a mai hideg szél és a hideg légtömeg okozta mély kék ég is ennek köszönhető. Az ilyen szeles idő is általános jelenség tavasszal. Azonban a hét további része napos, száraz idővel fog telni és a szél is mérséklődik egészen péntekig. A hőmérséklet 15 és 20 Celsius fok közé fog emelkedni. A hétvégére pedig valószínűleg csapadékosra fordul az időjárás – jelezte előre az OMSZ munkatársa. 

Erősödő mediterrán hatás 

A klímaváltozás okozta átalakulás csak hosszú távú periódusokban érzékelhető. 

- Amikor azt említjük, hogy egy év középhőmérséklete néhány tized fokkal meghaladja a szokásos átlagot, akkor már beszélhetünk a klímaváltozás hatásáról. Viszont egy napra ezt nem lehet levetíteni, mert a napokat az aktuálisan fölöttünk tartózkodó légtömegek határozzák meg. Inkább a klímaváltozásból azt érzékelhetjük, hogy például az, hogy az idei tél nagyon enyhe volt. Még a csapadékmennyiség növekedéséről sem állíthatjuk térségünkben, hogy ennek köszönhető, hiszen az sem extrém. Ami az éghajlatváltozás alapján megfigyelhető, hogy a mediterrán hatás erősödik. Ez eltolódást eredményez: a nyári csapadék kevesebb, de a téli több, ami éves átlagban nem eredményez többletet, sőt némi hiányt is okoz. Emellett valószínűleg gyakrabban lesznek heves zivataros események, amelyekhez lokálisan nagy szélviharok csatlakozhatnak. Mindeközben azonban a sarkvidékek és az egyenlítő közötti hőmérséklet-különbség csökkenése miatt a nyugatias áramlás gyengül, ami éppen ellenkező hatást vált ki – fejtette ki Kovács Attila.