Kistestű ragadozó támadhatott a juhokra

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy juhokat támadott meg feltehetően valamilyen ragadozó állat Tardona közelében, melyről maga az állattartó gazdálkodó számolt be.

A károsult gazda úgy nyilatkozott, hogy az esetet követően értesítette a Bükki Nemzeti Park munkatársait, akik szakembert küldtek a helyszínre. Írásban akkor megkerestük az említett szakmai szervezetet, amely kérdéseinkre a hétvégén küldte meg válaszait.

Azonosítható az érintett faj

A gazda azt mondta, hogy a juhokon ejtett sebekből nyálmintát vettek, kíváncsiak voltunk, azt hogyan teszik, és miként tudnak abból következtetést levonni. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces zoológiai szakreferense, Gombkötő Péter a következőt válaszolta:

„Ha a prédafaj egyede 24 órán belüli támadás áldozata volt, a helyszíni szemlék során nyálmintát veszünk a sebfelületről, majd genetikai laborba kerül a minta. Optimális mintavétel és minta esetén a laborban nagy valószínűséggel azonosítható az érintett faj és annak ivara is. Ha a korábban gyűjtött mintákkal esetleg azonosságot mutat, a vizsgálat során e tényre is fény derülhet.”

„A kutyafélék, hazánkban ideértve a kutyát, rókát, aranysakált és a farkast, valamint a hazai macskafélék is jellemzően a nyakon, a zsákmányállatok egyik legsérülékenyebb testrészén hagynak leggyakrabban észlelhető támadási nyomokat. A ragadozó fajok nem véletlenül ezen a testtájon ejtenek gyakran sebeket, hiszen az élet szempontjából legfontosabb erek és a légcső is itt található. E nyomok elhelyezkedéséből, méreteiből, illetve a test más részein található hasonló támadási nyomok elhelyezkedéséből, azok erélyéből, gyakoriságából, a prédafeltörés jellegzetességeiből is lehet az elejtő fajra következtetni. Emellett a préda körül hagyott lábnyomok, a zsákmányolás közben kihulló szőrcsomók, vagy a táplálkozás után otthagyott maradékok állapota, mennyisége, vagy épp a hullaték (ürülék) alapján történő azonosítása is segíthet egy-egy ügy hátterének a feltárásában. Egyes esetekben, különösen, ha huzamosabb ideig voltak felügyelet nélkül az áldozatok, vagy akár az elpusztított tetem, akár több ragadozó faj is fogyaszthat a mozgásképtelen egyedből vagy tetemből” – írta a szakreferens.

Hozzátette: a bejelentő eleve többnapos késéssel jelezte az igazgatóság felé az eseményt. Egyetlen áldozat kivételével minden megtámadott juh­egyedet, illetve azok tetemét már elföldelték. Az egyetlen, még élő, megsebzett példány egy bárány volt. Az azt ért közvetlen, halált nem okozó harapássorozat, egyáltalán a fiatal juh megléte kisebb testű ragadozóra, esetleg kutyára utal. A felelős állattartás alapvető ismérvei az állatok folyamatos emberi felügyelete, megfelelő műszaki védelem. Legelő haszonállatok esetében hagyományos védekezési, kármegelőzési módszer a nagy testű pásztorkutyák alkalmazása. A védelem hatékonysága még számos más kiegészítő eszközzel bővíthető (rémzsinór, mozgásérzékelős riasztók stb.). A konkrét esetben emberi felügyelet nélküli, napokra magukra hagyott haszonállatok estek áldozatul. Ez bőséges időtartam arra, hogy bármilyen ragadozó zavartalanul felderítse a védekezés hiányosságait, és eredményesen zsákmányoljon a szabad prédából. Ahol az állatok felügyelete, gondozása és őrzése hiányosságokat mutat, történhetnek hasonló esetek – fogalmazott Gombkötő Péter.